Országgyűlési napló - 1999. évi téli rendkívüli ülésszak
1999. december 21 (112. szám) - A kémiai biztonságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
103 Természetesen ahhoz, hogy a törvényi előírások a valóságban is működjenek, eme kerettörvényhez meg kell születnie számos alacsonyabb szintű jogszabálynak, amihez a törvény a zárórendelkezései között bőségesen ad felhatalmazást és munkát. Mi is mindenképpen szerencsésebbnek tartottuk volna azt, ha ezek az alacsonyabb szintű jogszabályok, miniszteri rendeletek, egyebek a törvényjavaslat benyújtására elkészültek volna, így egységesen tudtuk volna vizsgálni ezt a jav aslatot. Ezen alacsonyabb szintű jogszabályok megteremtése nehéz munka lesz, mivel - bár ezt a törvényjavaslatot az Egészségügyi Minisztérium készítette - a többi szabályozásba számtalan tárcának kell besegítenie a minisztériumnak. Ezek közül talán a legfo ntosabb a Környezetvédelmi Minisztérium, de hasonlóan nagy szerepet kap a felhatalmazásokban a Belügyminisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, valamint a honvédségnél előforduló speciális veszélyes anyagok és készítmények miatt természetesen a Honvédelmi Minisztérium is. Külön fontos szerepe lesz a fogyasztóvédelemnek. A tervezett törvényi szabályozás három részre bomlik. Bizonyos előírások az európai uniós csatlakozásig lesznek érvényben, bizonyos előírások az európai uniós csatlakozáskor lépnek érvénybe, és a törvény egy része - zöme - pedig folyamatosan érvényben marad. Talán a megszűnő kategóriánál a leglényegesebb elem, hogy a bejelentési kötelezettségek, például a törvény hatálya alá tartozó anyagokkal és készítményekkel végzett tevékenységek, valamint a veszélyes anyagok és készítmények bejelentése az Európai Unióba történő belépésünk pillanatában megszűnik. Ez a megszűnés - amit állítólag a EUkonformitás követel meg - Magyarország számára számos veszé lyt rejthet. Az utóbbi időben kirobbant környezetszennyezési botrányok mind azt mutatják, hogy bár a bejelentések és engedélyek ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül rendben voltak, mégis számtalan helyen hatalmas környezetszennyezésre, környezetkáros ításra derült fény. Ahhoz, hogy kis hazánkban eltörölhető legyen egy ilyen bejelentési kötelezettség, öntudatváltozásra van szükség életünkben, amely súlyos, nehéz feladat lesz. Az előttem szóló képviselő úr említette a nemzeti alaptantervet - remélhetőleg ez segítség lesz ebben. De az a szerencsénk, hogy bizonyos nyugateurópai országok - talán még szomszédos ország is - ebben a tudatformálásban bőségesen előttünk járnak, náluk ez már megtörtént, így lesz honnan példát merítenünk nekünk is. Bár az expozéba n az államtitkár asszony említette, hogy ennek a bizonyos bejelentési kötelezettségnek az eltörlését az Európai Unió nem tiltja, így én megfontolandónak tartom, hogy ez a bejelentési kötelezettség továbbra is megmaradjon. Áttérve a törvény részletes elemzé sére, mint minden törvénytervezet, ez is a fogalommeghatározásokkal indul. A definíciók számomra logikusaknak, egyértelműeknek tűntek, bár a szakterületek részletes ismerői bizonyára találnak benne kiegészítenivalót, kritizálnivalót. A fogalmak, amelyeket a fogalommeghatározások között definiálnak, a törvényjavaslat teljes egészén pontosan végigvonulnak, akik megismerkednek a fogalmakkal pontosan, azoknak a törvényjavaslat további értelmezése, olvasása nem jelent gondot. Ilyen szempontból ezek a bizonyos de finíciók pontosnak tekinthetők. Ez mindenképpen pozitívuma ennek a törvénynek, hiszen ezt - mint ahogy több felszólalásban elhangzott - nemcsak a szuper szakemberek olvassák, illetve értelmezik. A következő paragrafus a törvény hatályát határozza meg. Nem vonatkozik ez a törvény az emberi vagy állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre, pszichotrop anyagokra, kozmetikai termékekre, radioaktív anyagokra, élelmiszerekre, takarmányokra, a növényvédő szerekre és a termelésnövelő készítményekre. Ezt jómagam i s ugyanúgy kifogásolom, mint az előttünk szólók, hogy egy ilyen kerettörvénynél talán célszerű lett volna a törvény hatályát ezen anyagokra is kiterjeszteni, és később elkészülő egyéb törvényekben módosítani az erre vonatkozó speciális előírásokat. A követ kező fejezet foglalkozik a különböző veszélyességi formák meghatározásával. Ezeknél a meghatározásoknál mindenképpen szükségesnek tartok további pontosítást. Példaként hadd említsem