Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 6 (105. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újból megnyitott részletes vitája - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
7706 A Honvédelmi Minisztérium fej ezetére vonatkozóan kíváne valaki felszólalni? (Senki sem jelentkezik.) Senki. Megnyitom a következő vitaszakaszt az Igazságügyi Minisztérium fejezetére vonatkozóan. (Senki sem jelentkezik.) Senki nem kíván felszólalni. A Gazdasági Minisztérium fejezetére vonatkozóan? (Senki sem jelentkezik.) Senki nem kíván felszólalni. A Környezetvédelmi Minisztérium fejezetére vonatkozóan? (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván felszólalni egy képviselő sem. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium fejezetére vonat kozóan? Braun Márton képviselő úr, Fidesz. Tessék, képviselő úr! DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Átnézve az 1998ban megválasztott Országgyűlés eddigi tevékenységét, azt láttam, hogy a Dunahidakkal kapcsolatosa n interpelláció és kérdés számos esetben hangzott el. Ez a probléma tehát erősen foglalkoztatja a parlamentet és képviselőtársaimat, ennél többet talán csak Kaya Ibrahimmal és Josip Tottal foglalkozott az Országgyűlés. Megállapíthatjuk tehát, hogy a folyói nkon átnyúló hidak léte és állapota csak az előbb említettekhez hasonló sorsfordító, nemzeti kérdés. Tehát hidak: a Dunán az első, állandóan használható átkelőhely 1849ben épült Pest és Buda között, ez a Széchenyi lánchíd, amelynek idén ünnepeltük a 150 é ves évfordulóját. A kiegyezést követően nagy lendületet vett a hidak építése. A második világháború kitörésekor a Budapesten kívüli Dunaszakaszokon a hidak sűrűsége elérte a 4050 kilométert. Az újjáépítés során a Budapesten kívüli Dunaszakaszokon levő
