Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - MÁDAI PÉTER (SZDSZ):
8615 ezt a verset - én a tisztelt Fidesz vezette kormánynak javaslom, a figyelmébe ajánlom: a kérdés ma nem az, hogy honnan jövünk, hanem hogy hova megyünk. És azt hiszem, a mai vita is a körül forog, hogy a múlt megidézése egyben a múltba fordulást jelentie, vagy pedig a jövőbe nézést. Idézni szeretnék: "Kettős értelemben is hiányzik a társadalmi egyetértés. Nem szabad megosztani az eltérő állásponton lévőket ilyen fontos és egyetértést i génylő kérdésekben. Másfelől az ország 25 százalékát kitevő protestánsok, nem beszélve a szekularizált rétegekről, jogosan protestálhatnak." Ez nem egy ellenzéki beszéd; egészen pontosan ellenzéki: 1991. március 5én Németh Zsolt, a Fidesz képviselője mond ta, aki azóta, úgy tűnik, erőteljesen megváltozott. Azt szeretném azért hinni, hogy azon, hogy "szekularizált rétegek", körülbelül azokat érti a jelenlegi államtitkár úr, akik föltehetően humanista értékek szerint másképp mérik a világot. "Mi, keresztény m agyarok, Szent István Magyarországa nem vagyunk másság, mi nem vagyunk szubkultúra; más lehet hozzánk képest más, de mihozzánk képest más." - Semjén Zsolt egyházügyi helyettes államtitkár mondta egypár hete. Mi a gondom ezzel? S tulajdonképpen itt van a go ndom a törvénnyel is. A törvény nem arra született - és látszik a célon is , hogy konszenzust, megegyezést hozzon létre egy ilyen fontos kérdésben, hanem egyre nyilvánvalóbb az a szándék, hogy igenis megosszanak bennünket, és igenis ez olyan vitát gerjess zen, aminek az eredménye nem az ország javát szolgálja. Pető Ivánnak délelőtt a frakció nevében elmondott vezérszónoklatával teljesen egyetértek, ezért csak egy mondatot szeretnék most abból idézni: "Egy olyan törvény, amely az ország érdekét közös akaratt al végrehajtható tettekben látja, az
