Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):

8601 bizonytalan, állandóan háborúskodó Európában szilárd

államalakul

atot hozzon létre. Mai szóhasználattal élve Szent István rendszerváltó király

volt. Elérte apja, Géza fejedelem stratégiai célját, és úgy csatolta

Magyarországot a nyugati, latin rítusú kereszténység táborához,

hogy amit csak lehetett, megőrzött a korábbi

magyar hagyományokból. Oly sok nehézség közepette sem vált szolgai

utánzóvá, idegen hatalmak itteni helytartójává, mint a

rendszerváltás ürügyén ezt megtette megannyi hazai vezető

komor XX. századunkban is. Nem véletlenül könyörögtek hozzá

egy, már a közép

korban ismert gyönyörű zsoltárban a hazai

templomokban törökök dúlásakor, járványok idején vagy

történelmi félmúltunkban, az oroszok bejövetelekor is. Mint

országunk őrzőjét szólították meg s kértek tőle segítséget

századokkal halála után is. Hadd idézzem: "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga,/ Ki voltál valaha országunk

istápja?/ Hol vagy István király? Téged magyar kíván,/ Gyászos

öltözetben, Teelőtted sírván." Nem véletlenül tekintett rá úgy az utókor, mint a magyarság

védőszentjére. Szent István min

den politikai lépésénél

messzemenően ügyelt az ország függetlenségének a

hangsúlyozására. Kerülte a találkozást a német császárral,

nehogy egy ilyen találkozó bármely protokoll mozzanatát hűbéri

felajánlkozásnak lehessen utólag beállítani. Csak a politikai ésszerűség határáig tűrte meg a bizánci rítusú térítőket, mert

érzékelte azt a veszélyt, ami a világi és egyházfői hatalom

egységét kifejező görög császári koronához fűződő

ortodoxiában rejlett. Annak ellenére, hogy térítőket, nevelőket, majd később a

Sze

nt Koronát kérte a pápaságtól, tapintatosan elhárította azt a

kérést, hogy az országot Szent Péter védnöksége alá helyezze,

mivel Szent Péter evilági széke a pápai méltóság, azaz egy ilyen