Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
8602 lépésnek esetleg függetlenséget csorbító következményei lehettek vo lna. Ehelyett Szűz Máriának ajánlotta fel Magyarország tulajdonjogát, és ez a döntés külpolitikai erényein túlmenően találkozott a magyar néphit korábban meglévő Boldogasszonykultuszával is, és nagymértékben elősegítette a kereszténység hazai megerősödésé t. (18.20) Magyarország nemzeti lobogóját ezt követően évszázadokon keresztül ékesítette Szűz Mária arcképe. Szent István ezzel az elhatározással elkerülte azt, hogy Magyarország belebonyolódjon a pápaság és a német császárság közötti invesztitúraharcokba, és fél évszázaddal, évszázaddal előzte meg más európai uralkodók hasonló megfontolásból hozott kinyilatkoztatásait. Spanyolországot - korabeli jogállapota szerint a LeonKasztilliai Királyságot - például 1072ben nyilvánította VI. Alfonz király Szent Jaka b tulajdonának, Norvégiát V. Magnus norvég király csak 1170 körül ajánlotta fel Szent Olafnak. Szent István önzetlenül, a pogány kultuszoknál emberségesebb és az erkölcsi parancsokat erőteljesebben megkövetelő kereszténység terjesztése érekében rendelte el , hogy legalább minden tíz falu építsen egy templomot, bevezette az egyház fenntartásához szükséges tized fizetését, megszervezte az ország első tíz püspökségét. Hamar kiderült, hogy egyházszervező tevékenysége önzetlen volt, és nem a királyi hatalom érdek ében történt, mivel halála után két évvel Szent Gellért püspök már keserűen panaszkodott Orseolo Péter királyra, aki - német mintát követve - a királyi kincstár bevételeit növelendő megcsapolta az egyházmegyék és az apátságok tizedjövedelmét, több ellensze gülő püspököt pedig lemondásra kényszerített.
