Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
8587 egyenesen Istentől veheti er edetét, ezért tehát nem tartozik sem a pápa, sem pedig a német császár hűbéri fennhatósága alá. Miután az is elő szokott fordulni, hogy az adott tárgykörben való másként gondolkodást a nemzetietlenség vádjával illetik, szeretném ugyanebben az összefüggésbe n felvetni azt is, hogy mi a nemzetietlen. Megint csak István királyról szeretnék példát mondani. István király a magyar állam megteremtése érdekében éppen a magyar véreivel fordult időlegesen szembe, Koppány seregeivel szemben István hadát a németek vezet ték. Meg nem engedve a történelmi transzformációt, lehet, hogy valaki a parlamentben a korabeli globalizmus szekértolójaként marasztalná el ezt az István királyt (Taps az SZDSZ padsoraiban. - Közbeszólás.) , ugyanez azonban néhány év múlva megkövetné őt akk or, amikor István II. Konrád németrómai császár ellenében az ő hadaival küzdött, és verte ki az országból. (17.50) Istvánnak ahhoz, hogy egy szilárd, ezredévig fennmaradó államot hozzon létre, fel kellett számolnia a vérségi alapon szerveződött nemzetsége ket, elérni, hogy a szegények legyenek jogfosztottak, alárendeltek, a gazdagoknak pedig előjogaik legyenek, hogy ne kelljen osztozniuk a szegényekkel. A tizedik században még jobbára szabad magyar tömegeket István alatt már az állami, királyi, földesúri és egyházi hatalom hármas igája nyomta. Hogyan ítéltük volna meg rövid, kicsi történeti időszakokon keresztül István király magyarságát, haladó mivoltát és hazafiságát? Azt gondolom ezért, hogy nincs örök entitása a ki az igazi magyar és a ki a magyar, mi a magyar most című kérdésnek, illetve így kell a kérdést feltenni, mert amennyiben örök entitásokat keresünk, akkor nem lehetünk figyelmesek a történelmi változásokra. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy
