Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):

8588 ne torzítsuk a történeti hűséget egy ma kívánatos néze

t igazolása

okán. Szeretnék ezért most visszahivatkozni a törvényjavaslat

némely passzusára. Azt mondja a bekezdés, "Szent István megkoronázásával a

magyar nép a keresztény hitben egyesült Európa népeivel. Ez

biztosította a magyarság évszázadokon át betölt

ött meghatározó

szerepét és feltartóztattuk a nyugati keresztény kultúra elleni

támadásokat". Vegyük mind a három állítást. Szent István megkoronázásával a magyar nép a keresztény

hitben egyesült. Ez ugyan szimbolikusan igaz kijelentés,

valóságosan azonban elfedi azt a gyötrelmes folyamatot, ami

évtizedeken keresztül tartott 1000től egészen 1032ig vagy 1038ig, és ami a konfrontációt is jelentette magán a

magyarságon belül. Leárnyékolódnak egy ilyen felfogás

esetében a tanulságos tények, például az a tény is, hogy a koronázás egyfelől a nemzetállam létrejöttének szimbolikus

aktusa, másfelől azonban mégiscsak egyfajta hűbéri rendbe való

beilleszkedést jelent. De ha veszem ezt a bizonyos Magyarország történelmi

szerepét, akkor a hazafi Petőfi se engedte meg

ezt magának, azt

mondta, hogy Európa színpadján mi is játszottunk, s mienk nem

volt a legkisebb szerep, de nem mondta, hogy mienk volt a meghatározó szerep, ez ugyanis olyan mértékű túlértékelését

jelentené a magyar nemzet történetének a korabeli Európát

i

lletően, ami téves következtetésekre vezetne bennünket most,

amikor most akarjuk kijelölni a magyar nemzet szerepét a

korabeli Európában. Ha tekintetbe veszem a Magyarország védőbástyáját,

tudnunk kell, hogy ez mint hivatkozási mozzanat az első

világháború

t lezáró békekötések időszakában terjedt el, amely