Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. december 8 (107. szám) - A Szent István-i államalapítás emlékének megörökítéséről és a Szent Koronáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
8586 egy történelmi eszményt. Ez ugyanis, amit a zsolozsma megfogalmaz, nem a bibliai hagyomány szerinti apostoleszmény, hiszen annak bizonysága szerint Isten küldötte, a Megváltó, egy közönséges ács fiaként az istállóban született. Tanítandóan bravúrosnak ta rtom azonban, ahogy az őskeresztény hagyományt átlépve a régesrégi szerző a mindenkori populizmus ős példájaként a nemzeti önkép dicséretére vált, a nyakas, délceg fajta, kardos markú nemzetet közrendbeli nem, csak maga fajta téríthette új utakra. Alig és zrevehetően tér át tehát a himnusz István királyról a mitikus nemzeti önkép iránti hízelkedő hódolatra. Az első királyunk műve, a magyar állam megszervezése más típusú kis korrekciókat is előidézett már a középkorban. Amikor a Szent István által megvakítta tott Vászoly unokája, I. László ült a trónon, természetes volt, hogy a nagyapja nem lehetett névvel nevezett összeesküvő. Ezért a legendában őt sem István büntetése, hanem a gonosz ármány, egy esküdt ellensége fosztotta meg szeme világától, amaz éppen utód jává kívánta volna emelni. Egy másik megszépítő magyarázat szerint András és Gyula nem is Vászoly fiai, hanem Szár Lászlóé, és így Szent István király sem lehet az egykori lázadó unokája. Az okos Kálmán király pedig, akiről a pápa azt mondta, hogy "szokatl an járatossággal tűnsz ki az egyházi írások tudományában", ez a Könyves Kálmán a tudós Hartvik győri püspökkel újraíratta István király életrajzát, és arra is gondja volt, hogy ezt a legendaváltozatot kanonizáltassa az egyházakkal, saját királyi hatalmának megerősítése és megszilárdítása érdekében. Ismert a történet, a pápa Mieszko lengyel király helyett, az Isten angyalának intésére a magyaroknak adta a koronát, és ez azt bizonyítja, hogy a magyar királyi hatalom tulajdonképpen
