Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 30 (103. szám) - A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
7076 élénkítését. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy a gyors gazdasági n övekedésnek egyrészt az eredményeit kell a belföldi fogyasztóknak élvezniük, másrészt pedig a megfelelő szerkezetben alakított saját fogyasztásukkal ők is hozzájárulhatnak a növekedés ösztönzéséhez. A nyugdíjak reálértékének körülbelül 2 százalékos emelése is megfelel a hosszabb távon előrejelzett nyugdíjemelésnek. El kell ismerni, hogy sem a nyugdíjasok, sem a közszférában dolgozók nem tudják behozni 2000ben sem az elmúlt években, vagy az elmúlt évtizedekben felhalmozódott lemaradást. Irreális lenne azonb an elvárni ezek egy vagy két év alatt történő felszámolását; sajnos hosszú évek, évtizedek kemény munkájára van szükségünk ahhoz, hogy az Európai Unió átlagos gazdasági és jövedelmi színvonalát elérjük. Annak is örülnünk kell, hogy mind az idén, mind jövőr e komoly lépéseket tehetünk ennek érdekében. A családi támogatásokra 2000ben a költségvetési javaslat szerint az előző évit 13 százalékkal meghaladó összeget fogunk fordítani. Ez a növekedés annál is inkább figyelemre méltó, mivel 1999ben e támogatások 3 5,5 százalékkal növekedtek az előző évhez képest. Ez egyértelműen kifejezi, hogy a kormányjavaslat kiemelt területként kezeli a családok támogatását. A családtámogatási rendszerben a kormány a korábbiakhoz képest más filozófiát követ, eszerint a gyermeknev elés társadalmilag hasznos, és így minden eltartott gyermek után jár a családi pótlék. Ennek megfelelően szűnt meg az ellátás jövedelemhatárhoz való kötöttsége 1999től. Emellett azonban hangsúlyozottabban jelenik meg az öngondoskodást ösztönző, gyermekek utáni adókedvezmény
