Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
6259 Nekem feltűnt az, hogy a törvénytervezet képviselői, előterjesztő képviselői egy sajátságos logikát követnek, amikor a figyelmünkbe ajánlják ezt a tervezetet: dicsérik a megelőző hatályos törvényeket, és nem ves zik észre, vagy nem látszanak észrevenni, hogy a dicséretüknek és az abban felsorolt feltételeknek az általuk előterjesztett javaslat vagy módosítás egész egyszerűen nem felel meg. Azt mondták a vita során az előterjesztő képviselői, hogy a titkosság és ny ilvánosság határainak pontos kijelölése indokolta a kormány működésével kapcsolatban ezt a módosítást, továbbá az, hogy az állampolgárok előtt világossá váljék, mi az az adat, ami előlük eltitkolható, és mi az, ami nem. Az előterjesztő fontosnak ítélte azt is, hogy a korlátozó norma tartalma alkotmányosan értelmezhető és egyértelműen megállapítható legyen. Azt is elmondták visszahivatkozva, hogy a titokvédelem hatályos előírásai, amelyek európai színvonalúak, kötelezik az adatkezelőket arra, hogy megállapít sák, mely adatkörök, adatfajták azok, amelyek államtitokként legmagasabb szintű védelmet élveznek. Önmagában garanciális elem az is szerintük, hogy a titokfogalom konjunktív feltételhez kötött, ahogy az előterjesztő képviselője fogalmazott, a minősítő nem dönthet saját tetszése szerint. Az én kérdésem az volt, hogy megfelele ezeknek a kinyilvánított céloknak a beterjesztett módosító törvényszöveg. Tehát arra az erős meggyőződésre jutottam, hogy nem. Az 1. § a hatályos szöveget ugyanis, amely megfelel az Eu rópa Tanács dokumentumaiban foglalt tartalmi meghatározásnak, és amely honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, bűnmegelőzési, pénzügyi, devizapolitikai, külügyi, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokkal, bírósági eljárással kapcsolatos érdekeket s orol az államtitkok körébe emelendő tartalmaknak, egyetlen
