Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KISS GÁBOR (MSZP):
6260 elemet szándékozik bővíteni, beillesztve a kognitív feltételek sorába, és ez az állami szervek zavartalan működése. Akár a formális logika szabályait nézem, akár a nyelvészeti jelentéstani megfont olásokat, az állami szervek zavartalan működése kitétel tartalmilag szűk és homályos, ennek megfelelően a terjedelme olyan tág, hogy a halmazába minden, és mindennek az ellenkezője beilleszthető, differentia specificája - és ez a leglényegesebb kifogásom - nem magában a dologban, hanem az állami szervek, a politikai szubjektum besorolási akaratában, tetszésében, mit szépítsük, önkényében lelhető fel. Nem illeszthető tehát conjunkcióval a kötelezően előírt taxatív sorolás többi terminusa mellé, hiszen ellent étben azokkal, normatív tartalma nem meghatározható, alkotmányosan nehezen értelmezhető, és felőle bizony a minősítő saját úri tetszése szerint dönthet. Hogy a kormányzati akarat e módosítás esetében rosszra hajló hatalmi akarat, hogy megint egy bölcset i dézzek, arra a 2. § tartalma adja mindjárt a bizonyosságot, hogy államtitok a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntéselőkészítő, belső használatra készült adat, valamint az e testületek üléseiről készült összefog laló, emlékeztető vagy jegyzőkönyv; nem rész szerint tehát a jegyzőkönyv, hanem egészében. Ez a módosítás sui generis államtitoknak minősíti a kormányülések jegyzőkönyveit, és a titok megóvása érdekében odáig megy, hogy magát a jegyzőkönyvet tünteti el, a maga módján szerintem teljesen logikusan, mert nincs titkosabb jegyzőkönyv, mint az el nem készített, a nem létező jegyzőkönyv. (9.50) Ennek abszurditását még az a magyarázat sem enyhítheti, amely a kormányról mint különleges státuszú, különleges felelőssé gű, a többiek közül kiemelkedő állami integrált
