Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
6242 Mint előttem a képviselőtársaim egy része is hangsúlyozta, abból kellene kiindulni, hogy a nyilvánosság az állam működésének átláthatósá ga, a közhatalom demokratikus működésének próbája. Ez nem a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontja, hanem az Alkotmánybíróság által is megerősített demokratikus norma. A kormány viszont az információs szabadság alkotmányos követelményével szemben egyé rtelműen a titkosítás kényelmességének szempontjait veszi figyelembe, és abból indul ki, hogy ha valami titkos, akkor biztos, hogy védelemben részesül, és itt mellőzi, vagy legalábbis háttérbe szorítja a nyilvánosság szempontjait. A kormány bevezet egy oly an fogalmat, az állami szervek zavartalan működésének úgymond titokképző szempontját, amely elfogadhatatlan. És tulajdonképpen, mint az a mások által elmondottakból is kitűnik, ez a rövid módosító javaslat alapvető problémája. Elfogadhatatlan az állami sze rvek zavartalan működésének kategóriája, több okból, mint arra majd részletesebben kitérek. De itt most csak azt említem meg, hogy természetesnek találom és normális, ha az állami szervek működését zavarja az, ami a polgárok szabadsága szempontjából fontos . Zavarja természetesen az állami szervek működését, mint azt sok konfliktusból tudjuk, a sajtótájékoztatás iránti igénye. Az államtitokról szóló törvény, maga a módosítani kívánt törvény, eddig abból indult ki, hogy az elsődleges szempont az információs s zabadság, és ezt követi az államtitok, szolgálati titok védelmének szempontja. A módosítás, a most beterjesztett módosítási javaslat, szembekerül a törvény egyébként itt most érintetlenül hagyott preambulumával, amely ki is mondja, hogy az adatok nyilvános ságának legszükségesebb mértékű korlátozásáról lehet csak szó. A törvény, mint azt szintén előttem a képviselőtársaim egy része említette, ugyebár magáévá tette az Alkotmánybíróság
