Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 12 (101. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ):
6243 többször is idézett 32/1992. számú határozatának álláspontját, amely azt mo ndta ki, hogy az információs szabadság csak akkor korlátozható, ha más alapjog ezt kényszerítően nem indokolja, elkerülhetetlenné teszi. Alapeset tehát, fogalmazhatunk így köznapian, a nyilvánosság, és kivételes eset az állami és szolgálati titok, aminek i ndokoltságát egyébként senki nem vitatja bizonyos esetekben; és így van ez a kormányülések dokumentumainál is. A kormány javaslata ebben a rövid kis módosításban egyszerűen megfordítja a normarendszert, alapesetnek tekinti a titkosságot, és gyakorlatilag e xtrémnek a nyilvánosságot, olyannyira, hogy tulajdonképpen ennek a rövid módosító javaslatnak a nyomán minden, a kormányüléssel kapcsolatos információt titkosnak tekintenek. Hiszen azt mondja ez a rövid módosító javaslat, idézem: "A kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntéselőkészítő, belső használatra készült adat, valamint az e testület üléséről készült összefoglaló, emlékeztető vagy jegyzőkönyv államtitok." Azt hiszem, ebben szinte minden benne van. A törvénymódo sítás a titokvédelem szükségességét, a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, a bűnüldözési, a pénzügyi, és más, itt most fel nem sorolt, egyértelmű szempontok mellett tehát kiterjeszti az állami szervek úgymond zavartalan működésére. Különösebb szakértelem nélkü l is megállapítható, hogy az állami szervek zavartalan működése, ahogy megint csak köznapian szokták nevezni, gumifogalom. Ebbe az égvilágon minden belefér! De az is nyilvánvaló, hogy ennek a fogalomnak a bevezetése ellentmond a titokvédelmi törvény egykor i indoklásának, miszerint valamit csak akkor lehet államtitokká nyilvánítani, ha nyilvánossága jelentős állami érdeket sérthet. Az állami szervek zavartalan működése ugyanis természetesen egyáltalán nem esik egybe a jelentős állami
