Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
559 (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ha azt vizsgáljuk, hogy vane lehetőség 78 al áírás ellenére a Házszabály szerint adott esetben, ha tetszik, meghiúsítani egy rendkívüli ülésnapot, akkor azt mondom, hogy igen, van, mert a 39. § (4) bekezdése azt mondja, hogy a rendkívüli ülés napirendjének megállapításáról az Országgyűlés dönt, így e z a döntés csak akkor döntés, ha magában hordozza az igennek és a nemnek is a lehetőségét. Ez a szakasz, illetve ez a bekezdés adja meg azt a lehetőséget, hogy az Országgyűlés a napirendet ismerve igennel vagy nemmel döntsön. Az állásfoglalásban a rendkívü li ülésre vonatkozó tartalmi kritériumok, amelyekkel egyetértek, ebben az esetben érvényesülhetnek, vagyis amikor ismeri a tárgysorozatba, illetve napirendre veendő témákat az Országgyűlés, akkor tudja megállapítani, hogy vajon a közérdek milyen sérelmével járna, ha ez a rendes ülésen kerülne napirendre. A Házszabály értelmében ezek mérlegelésére itt van tehát lehetőség, nem az összehívásnál. Ugyanakkor természetesen azt is mérlegelni kell - és ez nem házszabályi kérdés, hanem alkotmányossági kérdés , hogy vajon, ha kellő indok nélkül, hiszen indokolni nem kell, egyötödnyi képviselő aláírása esetén is a többség bármikor leszavazhatja a napirendet, akkor adott esetben természetesen ez az alkotmányban biztosított jog és funkció kiürül. Nem véletlenül szabja m eg az alkotmány az egyötödöt! Ha a többség jóváhagyása kell egy napirendre vételhez, akkor elég 15 fő, bármikor 15 képviselő aláírásával javaslatot tehetek napirendre vételre, amit aztán természetesen az Országgyűlés többségének kell elfogadnia. Ez az egyö tödös szám azonban egy nagyobb jogosítványt akar adni. Természetesen az, hogy adott esetben egy napirendre vétel szavazásakor egy kormányzati többség állandó elutasítása esetén teljesüle ez az alkotmányos
