Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP):
558 Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ötperces hozzászólásra megadom a szót Balczó Zoltán úrnak, a MIÉP képviselőjének. BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! Az ügyrendi bizottság tagjaként a jelen kérdést tanulmányozva, valamint az elmúlt ciklus jegyzőkönyveit áttekintve arra a sajnálatos következtetésre jutottam, hogy a Házszabályban a kisebbségnek biztosított jogosítványok megvalósulása terén a szereposzt ástól függően változnak a vélemények. A jelenlegi állásfoglalás értékelésekor úgy ítélem meg, hogy nekünk elsődlegesen és először az állásfoglalásnak a Házszabállyal való összhangját kell megítélnünk. Nem értek egyet azzal, hogy az állásfoglalásban a tarta lmilag elfogadható indokok arra vonatkoznak, hogy a rendkívüli ülés összehívására sor kerüljöne vagy sem, hiszen így kezdődik: "Összehívása akkor indokolt..." Ha nem felel meg a tartalmi előírásnak, nem indokolt, vagyis ez arra vonatkozik, hogy a Ház elnö ke milyen esetben hívja össze vagy ne hívja össze. Ha ezt így elfogadjuk, akkor adott esetben alkotmánysértésre késztetjük a Ház elnökét, hiszen az alkotmány 22. § (3) bekezdése, amely pontosan át van ültetve a Házszabá lyba, azt mondja, hogy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésre össze kell hívni. Ezt az alkotmányban ilyen módon, egyértelműen megszabott kötelezettséget a Házszabályban nem is módosítottuk, a Házszabályban is így sze repel, ugyanakkor ebből az állásfoglalásból az tűnik ki, hogy a tartalmi indokok mérlegelése alapján az elnök vagy összehívja, vagy nem.
