Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 7 (83. szám) - Az Országgyűlés döntése az SZDSZ képviselőcsoportja, valamint az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelmekről, az ügyrendi bizottság 21/1998-2002. ÜB (1999. június 17-ei) általános érvényű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HELMECZY LÁSZLÓ (Fidesz):
557 nyugodhat a rendkívüli ülés rendszeres összehívásán. A rendkívüli ülés alkotmányjogi funkciója nem a rendszeres ülés biztosítása." Tisztelt Ház! Ezt a két idézetet azért olvastam fel, mert Kóródi Mária képviselő asszony indítványában valóban szerepel egy olyan kitétel, miszerint az ügyrendi bi zottság keresse meg az Alkotmánybíróságot állásfoglalás végett. Az Alkotmánybíróság inkriminált határozatának idézett részei egyértelműen állást foglalnak abban a kérdésben, hogy az Országgyűlésnek kell döntenie ebben a kérdésben. Tisztelt Képviselőtársak! Most nem egyéb történik. Az ügyrendi bizottság állásfoglalásával két dolog történhet, vagy az, hogy az általános érvényű állásfoglalást mindenki tudomásul veszi, vagy nem, és ahogy most is történik, az Országgyűlés állásfoglalását kéri valamelyik képvisel őcsoport, illetve képviselő. Az alkotmánybírósági határozat még egy részét szeretném idézni: "Nem az Alkotmánybíróság, hanem az Országgyűlés állapítja meg saját működési szabályait és tárgyalási rendjét." (Közbekiáltás: Kétharmaddal, jogász úr, kétharmadda l!) Kétharmaddal állapítja meg - a bekiabálásokra szeretnék reagálni , valóban, amikor elfogadja a Házszabályt. De ha a képviselőtársak figyelmesen elolvassák az Alkotmánybíróság határozatát, abban láthatják, hogy házszabályi egyetértés hiányában az Orszá ggyűlés dönt a napirendről. (18.50) Ez a házszabályi állásfoglalás nem mást céloz, mint a folyamatos obstrukció elkerülését, és iránymutatást szeretne adni annak érdekében, hogy ebben a kérdésben egyértelműen állást lehessen foglalni. A Fideszfrakció támo gatja az állásfoglalást.
