Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. november 9 (98. szám) - A gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSATÁRI JÓZSEF, az FKGP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
5057 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarországi kamarák története az 1850es császári pátenssal történt megalapítás, illetve az 1868as kamarai törvény megalkotása óta mintegy másfél évszázadot í vel át, és ennek a tiszteletreméltó történelmi ívnek szomorú emlékű és tiszteletreméltó állomásai egyaránt voltak. Örülnénk, ha mi, az ezredforduló magyar parlamenti képviselői nem a szomorú emlékű állomásokat kívánnánk gyarapítani ezen elénk tett törvényj avaslat elfogadásával. Alig több mint ötven éve, 1848ban történt, hogy az akkor egy évszázada működő kamarákat, mint kártékonynak ítélt burzsoá intézményeket szétverték, államosították. Negyvenhat évet kellett várni, míg a rendszerváltás nyomán a magának elemi erővel teret követelő szakmai önigazgatás igényének az 1994es kamarai törvény megalkotásával eleget tudtunk tenni, s ezt az ízigvérig európai polgári intézményt, a gazdasági kamarákat újra talpra tudtuk állítani. Alig öt év telt el, s most ismét ol yan próbálkozásnak vagyunk a tanúi - de remélem, leszünk egyúttal a megakadályozói is , mely a kamarai intézményt ismét alapjaiban veszélyezteti, melynek indítéka távolról sem kamarapolitikai, de sokkal inkább politikai. Máskülönben az egyetlen ellenszava zat nélkül, azaz konszenzussal elfogadott, jelenleg érvényes törvényt az időközbeni tapasztalatok alapján legfeljebb módosítani, de semmi esetre sem kidobnunk kellene, ahogy azt nekünk most javasolja az előterjesztő. Nem vonható kétségbe, hogy erőteljes el égedetlenség kísérte a tagok részéről a kamarák eddigi működését. A vállalkozói fórumok visszatérő témája volt a kamarák kritizálása, hogy azok csak a tagdíj beszedésében szorgoskodnak, miközben sokkal kevésbé serények az ezért elvárható szolgáltatások nyú jtásában. Ezek a panaszok nagyrészt jogosak voltak. Csakhogy a kamarák