Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 6 (82. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
31 évben sok olyan megkötöttséggel rendelkezik, amelyeket az elő ző, talán egészen más filozófiájú kormány hagy rá. A második évben benyújtott költségvetése már sokkal kevesebb ilyen kötöttséget kell tartalmazzon. Mit látunk ma? Sajnos azt kell látnunk, hogy a magyar kormány számos olyan jó intézkedése mellett, amelyeke t mi innen, az ellenzéki padsorokból is támogatunk - mint a család támogatása, bizonyos középrétegek inkább való talpra állítása , ugyanabban a Prokrusztészágyban fekszik, mint amelyben az előző, az azt megelőző és visszamenőleg lehet sorolni, az összes többi kormány feküdt, vagyis az adósságok, a hitelre felvett, drága pénzek által meghatározott politika ágyában, amelyből nincsen kiút! Ebben ilyenformán lehet - és ez a kormány e tekintetben dicséretes is lehet, az is - kisebbnagyobb javításokat elképzel ni. De nem lehet megoldani az egészségügy kérdését, nem lehet megoldani a föld kérdését, nem lehet megoldani a magyar kisvállalkozások és gazdák, gazdálkodók kérdését, mert erre soha nem lesz pénz, mert ezt a Világbank soha nem fogja megengedni! Ameddig en nek az egyetlenegy magyar kormánynak sincs lehetősége arra, hogy saját magának teremtsen pénzt, és ne legyen ráutalva a saját, idegenszerűen vezetett Nemzeti Bankjára, addig soha nem fog tudni kiemelkedni ez a nemzet! Márpedig, tisztelt Ház, ezt a fiatal k ormányt azzal a várakozással bocsátotta útjára a magyar társadalom 1998ban, hogy ha ki nem is mondta azonnal, de sejtetni engedte, hogy le fog térni erről a végzetes útról, hogy valami gyökeresen újat fog megvalósítani, még akkor is, ha más, szerényebb mó dszerekkel, mint az Antallkormány tette; megvalósítani sok olyan intézkedést, amelyre a magyarságnak életben maradásához feltétlenül szüksége van.
