Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2208 szerint az új tagállamokkal folytatott felvételi tárgyalásokon a schengeni előírások teljes egészében történő elfogadását írta elő minden je lentkező államnak. A követelmények nagy része természetesen megfelel Magyarország érdekeinek is, mint amilyen a rendőrségi együttműködés, a külső határok védelme, a külföldiek beutazásának szabályai. Számunkra a kulcskérdés az, hogy mit tehetünk a csaknem nyolcvan éve elszakított magyar néprészektől való újraelszakadás ellen. Igaz, vannak példák az utazás könnyítésére, amilyen az északi útlevélunió a skandináv területeken, vagy a Portugália és Brazília közötti, Portugália csatlakozása után is érvényben tart ott kölcsönös vízummentesség, amely 90 napi tartózkodásra érvényes. Ám ezek a megoldások akkor alakultak ki, amikor a vízumpolitikára vonatkozóan még nem létezett közösségi szintű szabályozás. Így elfogadható megoldásnak kínálkozott például az, hogy az Eur ópában három hónapon túl tartózkodó brazil állampolgárokat Portugália átveszi, vagy ahogy mondják, visszafogadja. Magyarország azonban minden szomszéd felé nyitva akarja tartani az utat. További gond, hogy abban a számunkra fontos kérdésben, hogy mely orsz ágok állampolgárainak kell vízumot kiváltaniuk a tagországokba való belépéshez, még további jogalkotás előtt áll az EU. Nem tudhatjuk, mi lesz az eredmény Románia esetében, ahol a legtöbb magyar él, de amely államnak a vízumlistáról való levétele ellen hat az Európai Bizottság szemében, hogy a legtöbb harmadik világbeli országgal vízummentességi egyezménye van, és így megítélésük szerint európai ugródeszkául szolgálhat a bevándorolni szándékozóknak. Ez csupán egy a nyitott kérdések közül, mert Ukrajna megít élése feltehetően Romániánál is kedvezőtlenebb lesz, és akkor még nem is említettük a délvidéki magyar népességet.
