Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
2209 (12.50) A változó helyzet ismeretében mivel próbálkozhat a magyar fél? Úgy gondolom, hogy nem sopánkodni kell, nem rázni a fejünket, hanem lé pni, megkeresni a lehetőségeket. Megpróbálom sorolni a lehetőséget. Hivatkozhat a schengeni egyezmény 9. cikkelyére, amely elismer kivételes helyzetet, úgynevezett preferenciális lehetőségeket, ha az mindennél fontosabb nemzetpolitikai okokból történik. Il yen érvényben van jelenleg is a lengyelországi németekre vonatkozóan. A baj csak az, hogy a kivételesség esetünkben minden szomszéd országra szóló és több milliós nagyságrendű vízumkiadást jelentene. Megkísérelhet Magyarország a határai körül egy kishatárf orgalmi jellegű sávot kijelölni, ahol egyszerűsített vízumkiadással kaphatnának az ott lakók egyszeres vagy többszörös beutazási engedélyt. Ebbe azonban aligha vonható be a székelység egységes tömbje, amellyel való kapcsolattartás a földrajzi távolság miat t amúgy is súlyponti kérdés kell hogy legyen. Helyes, ha támogatjuk, ahogy eddig is tettük, a legszámosabb magyar lakossággal rendelkező két ország, Románia és Szlovákia törekvéseit a különleges társult tagság elnyerésére, akár hivatkozva Norvégia és Izlan d példájára is. Meg lehet próbálni a térségünkbeli eszközökkel elébe menni a várható helyzetnek, és államközi megállapodásokra törekedni szomszédainkkal a szabályozott munkavállalásról, az oktatási és művelődési kapcsolatok bővítéséről, a szakmai továbbkép zésről és az EU számára ismert és elfogadott térségi együttműködés egyre ténylegesebbé építéséről. El lehet indulni azon az úton is, mint azt az oktatási törvény módosításánál ismételten javasoltam, hogy ki kell bővíteni a nemzeti, társadalmi intézményeink és szervezeteink rendszerét. Ezekben lehetővé kell tenni a tagságot minden