Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):

2209 (12.50) A változó helyzet ismeretében mivel próbálkozhat a magyar

fél? Úgy gondolom, hogy nem sopánkodni kell, nem rázni a

fejünket, hanem lé

pni, megkeresni a lehetőségeket.

Megpróbálom sorolni a lehetőséget. Hivatkozhat a schengeni egyezmény 9. cikkelyére, amely

elismer kivételes helyzetet, úgynevezett preferenciális

lehetőségeket, ha az mindennél fontosabb nemzetpolitikai

okokból történik. Il

yen érvényben van jelenleg is a

lengyelországi németekre vonatkozóan. A baj csak az, hogy a

kivételesség esetünkben minden szomszéd országra szóló és

több milliós nagyságrendű vízumkiadást jelentene.

Megkísérelhet Magyarország a határai körül egy

kishatárf

orgalmi jellegű sávot kijelölni, ahol egyszerűsített

vízumkiadással kaphatnának az ott lakók egyszeres vagy

többszörös beutazási engedélyt. Ebbe azonban aligha vonható be

a székelység egységes tömbje, amellyel való kapcsolattartás a

földrajzi távolság miat

t amúgy is súlyponti kérdés kell hogy

legyen. Helyes, ha támogatjuk, ahogy eddig is tettük, a

legszámosabb magyar lakossággal rendelkező két ország,

Románia és Szlovákia törekvéseit a különleges társult tagság

elnyerésére, akár hivatkozva Norvégia és Izlan

d példájára is. Meg lehet próbálni a térségünkbeli eszközökkel elébe menni

a várható helyzetnek, és államközi megállapodásokra törekedni

szomszédainkkal a szabályozott munkavállalásról, az oktatási és

művelődési kapcsolatok bővítéséről, a szakmai továbbkép

zésről

és az EU számára ismert és elfogadott térségi együttműködés

egyre ténylegesebbé építéséről. El lehet indulni azon az úton is, mint azt az oktatási törvény

módosításánál ismételten javasoltam, hogy ki kell bővíteni a

nemzeti, társadalmi intézményeink és szervezeteink rendszerét.

Ezekben lehetővé kell tenni a tagságot minden