Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSURKA ISTVÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2162 csatlakozás szükségességéről, akkor nem jutottunk előbbre. Itt most a magyarság egyik lényeges sorskérdéséről van szó, illik tehát alaposan megvizsgálni a kérdést. Nagyon köszönöm az előttem szóló Kiszely Katalin képviselőtársamnak, hogy az Európai Unió történetét ilyen alaposan és ékesszólóan megvilágította, így ez alól fel tudom menteni magam. Ez a lényeg, hogy történeti szempontból, történeti keretben lássuk ezt az egészet, amiben most fél lábbal már benne vagyunk, és egyesek szeri nt igen hamarosan benne lesz mind a két lábunk. Fel kell tennünk a kérdést - valóban, ez is elhangzott itt már , hogy mibe lépünk be. Vajon abba az Európai Unióba lépünke be, amelyik eszményként itt lebeg a szemünk előtt? Kevesek szeme előtt természetese n, mert az elhangzottakkal ellentétben a magyar nép döntő többsége nem tud semmit erről az egészről. Hallja, olvassa, állandóan rá van tukmálva, de a lényegét nem ismeri. Az Európai Unió eredeti formájában egy gazdasági közösség volt, amely még a kétpólusú világrendszer idején alakult ki, és amikor kialakult, nem is lehetett reménye arra, hogy ez a kétpólusú világrendszer meg fog változni. Bizonyos értelemben a szovjet terjeszkedéssel szemben, Európa gazdasági megerősítése céljából, és természetesen a hábor ú közelsége miatt még csak nagyon halványan, de az USA gazdasági fölényével szemben is jött létre. Ezt ma szeretik elfelejteni. Világos, hogy akkor is sokkal gyengébb volt, mint a világ más nagy régiói. (11.10) Mostanra azonban ez a különbség még nagyobb l ett. Az Európai Unió sokkal kisebb jelentőségű ma a világban gazdaságilag, pénzügyileg és politikailag, mint akkor az a kicsiny gazdasági közösség, a montánunió volt, ahogy Kiszely Katalin megvilágította. Ennek az Európának sokkal kisebb a
