Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2132 persze helyes. Magyarország nyilván nem vállalhat gazdasági

teljesítőképességét meghaladó kötelezettségeket, olyanokat,

amelyek ellenkeznek érdekeivel, nem egyezhet bele semmiféle

diktátumba. (10.00) Azt gondolom, félreérti a csatlakozás tartalmát, lényegét, aki

ilyen veszélyeket lát. Az Európai Unió ugyanis nem diktátumot

próbál rákényszeríteni a csatlakozó országokra, hanem

feltételeket szab. E feltételek összességében a csatlakozó

országok, így Magyarország modernizációját szolgálják, s nem

ellentétesek az emberek érdekeivel. Kérdezem: ha Magyarország csak évekkel később akarja

teljesíteni például az Európai Unió alacsony

levegőszennyezettségi normáit, az kinek jó? Milyen nemzeti

érdeket szo

lgál, ha átmeneti mentességet kérünk a

tárgyalásokon, mondjuk, a nálunk gyártott cigaretta

kátránytartalmának csökkentése alól? Megjegyzem: Koppány

diktátumnak tekintette a kereszténység felvételét, Szent István

viszont az ország modern állammá tétele, Eur

ópába illesztése,

fennmaradása feltételeként értelmezte ugyanazt. S van a - remélem, pontatlanul idézett - miniszterelnöki

nyilatkozatban még egy, Magyarország érdekeit nem szolgáló

gondolat, amely időről időre felbukkan: az utalás

KeletKözépEurópa érdek

eire, máskor meg arra, hogy nekünk a

többi visegrádi országgal együtt kell csatlakoznunk a Unióhoz. A Szocialista Párt mindig is azt mondta, hogy Magyarország

érdeke szomszédainak, a térség más országainak mielőbbi

euroatlanti csatlakozása. Körbenézve a t

eremben eszembe jut, hogy a '94es választási kampányban több Fideszpolitikus is azzal vádolt bennünket - és engem személy szerint is , hogy Magyarország NATOcsatlakozását mi Albánia tagságához