Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2133 akarjuk kötni, amiről természetesen szó sem volt. Ám az sem lenne jó, ha Magyarország uniós csatlakozását akarná a mostani

kormány más országok belépéséhez kötni. Magyarországnak a

tárgyalásokon, a csatlakozási folyamatban elsősorban saját

érdekeit kell képviselnie, szem előtt tartania. Szereptévesztés

lenne a tér

ség nevében tárgyalnia - erre egyébként egyetlen

ország sem kéri. Meggyőződésem, hogy a szocialista vezetésű kormány

helyesen járt el, amikor azt szorgalmazta - és el is érte , hogy az Európai Unió a legfelkészültebb országokkal kezdje meg a

csatlakozási

tárgyalásokat, és ne várja meg, míg mind a tizenegy

csatlakozni kívánó ország felzárkózik. Megjegyzem: már a tárgyalások megnyitásakor, 1998

márciusában megfogalmaztuk azt az igényünket is, hogy a

tárgyalásokat sem szükségszerűen egyszerre kell befejezni;

legyen lehetőség előbb befejezni és felvételt nyerni mindazon

országok számára, amelyek előbb tudják azt lezárni, előbb

tudják a feltételeket teljesíteni. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták: nem

elég a mielőbbi csatlakozás szándéka, arra

fel is kell készülni,

meg kell felelni a tagság feltételeinek. Hiába akart például

Románia, Bulgária és néhány más ország csatlakozási

tárgyalásokat kezdeni, ha gazdaságuk állapota ezt nem tette

lehetővé. Hiába akart Szlovákia lakosságának, politikai erőin

ek jelentős része a bővítés első körébe kerülni, ha a

Meciarkormány magatartása, a demokratikus intézményekhez,

az ellenzékhez, a sajtóhoz való viszonya, a jogállamiság

hiányosságai, a sokat emlegetett demokráciadeficit miatt az

Európai Unió erre nem tart

otta méltónak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, az erre való

felkészülés több parlamentikormányzati cikluson átívelő