Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak
1999. szeptember 29 (89. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2133 akarjuk kötni, amiről természetesen szó sem volt. Ám az sem lenne jó, ha Magyarország uniós csatlakozását akarná a mostani kormány más országok belépéséhez kötni. Magyarországnak a tárgyalásokon, a csatlakozási folyamatban elsősorban saját érdekeit kell képviselnie, szem előtt tartania. Szereptévesztés lenne a tér ség nevében tárgyalnia - erre egyébként egyetlen ország sem kéri. Meggyőződésem, hogy a szocialista vezetésű kormány helyesen járt el, amikor azt szorgalmazta - és el is érte , hogy az Európai Unió a legfelkészültebb országokkal kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat, és ne várja meg, míg mind a tizenegy csatlakozni kívánó ország felzárkózik. Megjegyzem: már a tárgyalások megnyitásakor, 1998 márciusában megfogalmaztuk azt az igényünket is, hogy a tárgyalásokat sem szükségszerűen egyszerre kell befejezni; legyen lehetőség előbb befejezni és felvételt nyerni mindazon országok számára, amelyek előbb tudják azt lezárni, előbb tudják a feltételeket teljesíteni. Tisztelt Ház! Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták: nem elég a mielőbbi csatlakozás szándéka, arra fel is kell készülni, meg kell felelni a tagság feltételeinek. Hiába akart például Románia, Bulgária és néhány más ország csatlakozási tárgyalásokat kezdeni, ha gazdaságuk állapota ezt nem tette lehetővé. Hiába akart Szlovákia lakosságának, politikai erőin ek jelentős része a bővítés első körébe kerülni, ha a Meciarkormány magatartása, a demokratikus intézményekhez, az ellenzékhez, a sajtóhoz való viszonya, a jogállamiság hiányosságai, a sokat emlegetett demokráciadeficit miatt az Európai Unió erre nem tart otta méltónak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás, az erre való felkészülés több parlamentikormányzati cikluson átívelő