Országgyűlési napló - 1999. évi őszi ülésszak

1999. szeptember 10 (86. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):

1305 egészségkárosodás terheit persze nem a gyártók vagy a

re

klámozók viselik, hanem az egészségbiztosítás. Amikor az egészségügyi miniszter ezekhez a cégekhez

fordult azzal a kéréssel, hogy nyereségüknek legalább töredék

részét forgassák vissza az egészségügybe az általuk okozott kár

enyhítése érdekében, akkor gúny

os elutasítást kapott. Márpedig

nem az lenne a természetes, hogy az, aki másnak kárt okoz, az a

kár enyhítésére is kötelezett legyen? Ismerjük azt a magyar

közmondást, hogy mindig azt a lovat terhelik, amelyik jól húz.

Ám az adó mértékének alapja csak a mé

ltányosság lehet, vagyis

az, hogy az alacsonyabb jövedelmeket ne terheljük oly

mértékben, ami már a megélhetést veszélyezteti. Ha viszont

nagyobb bevételre van szüksége a költségvetésnek, mert

közérdekű kiadásai nőnek, akkor valahonnan ezt a magasabb

bevét

elt elő kell teremteni. Mik azok a közkiadások, amelyek növekedésével a

költségvetés számol? Ilyenek a honvédség

működőképességének fenntartásához, a NATO által elvárt

magasabb szint közelítéséhez szükséges jelentős

többletráfordítások. Ilyenek a mezőgazda

ság támogatásának

növekvő összegei, amelyek viszont az Európai Unióhoz való

csatlakozás sikerének zálogát jelentik. És elsősorban ilyen a

gyermekes családokat érintő mintegy 30 százalékos

jövedelemtöbblet, ami azonban így is csak a gyerekek

felnevelési köl

tségeinek harmadát teszi ki. Mindhárom kiemelt előirányzat a jövőbe történő beruházást

jelenti. Ezért olvastam különös megütközéssel azt az

újságcikket, amelyben egy kitüntetett liberális újságíró

kinyilvánította, hogy más éljen nyugodtan nagy családban, h

a akar, de ne az ő pénzén. Ennél brutálisabb bevallását az

önzéserkölcs tudatos vállalásának még az e téren nem túl

szemérmes magyar sajtóban sem olvastam eddig. Mert