Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
77 Nincs viszont anyagi vonzata annak a javaslatnak, amely a bizalmi rendszer átalakítására vonatkozik. A sorállomány jogainak érvényesítése, a megfelelő információáramlás álláspontunk sze rint megköveteli a bizalmi struktúra átalakítását. Erre ráadásul jó példa is van, hiszen a sorállomány kivonásáig igen megfelelően működő bizalmi rendszer létezett a Magyar Határőrségnél. Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy szóbeli kiegészítésemet, a benne elhangzottakat vegyék figyelembe a beszámoló értékelésénél, és amennyiben egyetértenek az elhangzottakkal, támogassák az V. fejezetben szereplő kezdeményezéseket is. Köszönöm a figyelmüket és a türelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönö m, biztos úr. Megadom a szót Kósáné Kovács Magdának, az emberi jogi bizottság elnökének, a határozati javaslat előterjesztőjének. Tessék, elnök asszony! KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont el őadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság nevében országgyűlési határozati javaslatot terjesztek a tisztelt Ház elé az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesén ek tevékenységéről szóló beszámoló elfogadására. Az országgyűlési biztosnak és általános helyettesének a beszámolóját hét bizottság vitatta meg, valamennyi általános vitára alkalmasnak tartotta a beszámolót, és ezeknek a vitáknak a tanulságai alapján az em beri jogi bizottság a beszámolót a parlamentnek elfogadásra ajánlja. Úgy ítéltük meg, hogy az országgyűlési biztos és általános helyettese munkája iránti megnövekedett érdeklődés nem csupán azt a tényt fejezi ki, amelyet a parlament a tavalyi beszámolási c iklusban is leszögezett és elfogadott, hogy tudniillik a jogintézmény beágyazódott a magyar közéletbe, hanem kifejezi azt a tényt is, hogy az országgyűlési bizottságok szakmapolitikai problémáikat ismerik fel az országgyűlési biztos jelentésében, és szakma i kérdéseikre kapnak választ azokból a jogesetekből, panaszügyekből, amelyeket a beszámoló tartalmaz. A beszámoló új szerkezete valóban áttekinthetőbbé teszi az év tevékenységét, és a tárgyalt esetekből olyan szakmai példatár bontakozik ki, amelyet képvise lői munkánkban mindannyian, de tevékenységükben a jogalkalmazó szervek is használni tudnak. Örültem annak, hogy az országgyűlési biztos asszony szóbeli kiegészítésében ugyanazt a kulcsszót találta meg, amelyet én is a beszámoló meghatározó gondolatának tar tok. Ez a beszámoló ugyanis a társadalmi kiszolgáltatottság dimenzióit mutatja be, erről szól a beszámoló gerincét képező III. fejezet, és ezt a kiszolgáltatottságot mutatja egy másik nézőpontból a IV. fejezet is. A III. fejezet a társadalmi kiszolgáltatot tságot a hatósági munka tükrében mutatja be. Néha megdöbbentőek ennek a kiszolgáltatottságnak a mélységei; talán ott a leginkább megrázó, ahol az élethez és az emberi méltósághoz való jog sérül, és szinte hihetetlen, hogy ennek a sérelemnek milyen széles a spektruma. Hiszen az örökbefogadó szülőket ért sérelemtől kezdve a szociális otthonok körülményeinek drámai képén át egészen a közösségi szállások életéig ível ez a kép, amire egyébként még vissza fogok térni. A IV. fejezet a panaszok társadalmi jellemzői t mutatja be. Ha csak két alcímet emelek ki, akkor, azt hiszem, mindannyian újra érezzük a beszámoló elolvasása után is, hogy a társadalom arcát redőző kínok milyen széles körűek. A szociális és fizikai elesettség forrása lehet a kiszolgáltatottságnak. Az országgyűlési biztos asszony is idézte azt a példát, amikor idős szülőket terhel az eltartási kötelezettség rokkant, felnőtt korú hozzátartozójuk esetében. De a kiszolgáltatottság forrása lehet az is, hogy a számunkra új piaci viszonyok fölénk nőnek, számu nkra ismeretlen új szabályok, törvények jelennek meg, és olykor nem
