Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POLT PÉTER, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese, a napirendi pont előadója:
76 1998 kiemelkedő vizsgálatának tartom az állami gyermekotthonok átfogó ellenőrzését. Magyarországon több mint 20 ezer gyermek él állami gondoskodásban, és sorsu k alakulása nem lehet közömbös a társadalom számára. (18.40) Jelzés értékű ugyanakkor, hogy a megvizsgált 13 intézmény közül mindössze kettő volt olyan, ahol nem tapasztaltuk valamilyen alkotmányos jog sérelmét. A feltárt összesen 51 visszásság orvoslására 24 ajánlást kellett tennünk. Örömmel számolhatok be azonban arról, hogy az ajánlások többségét nem csupán elfogadták, de időközben azok gyakorlati megvalósulása is legalább részben elkezdődött. Intézkedések történtek a tárgyi és személyi feltételek javítá sára, olyan súlyos alkotmányos jogok sérelmének megakadályozására, mint az emberi méltósághoz való jog, a tulajdonhoz való jog, a legmagasabb szintű testi, lelki egészséghez való jog, a művelődéshez vagy a tanuláshoz való jog. Egy intézmény tekintetében, a hol a vizsgálat szinte valamennyi elképzelhető alkotmányos jog sérelmét tapasztalta, döntés született az intézmény bezárásáról, a gyermekek jobb körülmények közé helyezéséről. Felhívom ugyanakkor a tisztelt Országgyűlés figyelmét azokra az ajánlásokra, ame lyek még nem értek célba. Nevezetesen azokról az ajánlásokról van szó, amelyek a gyermekvédelmi rendszer átalakulását érintik. A parlamenti beszámoló V. fejezetében kérjük az Országgyűlés vizsgálatát három ilyen ajánlás tekintetében. Elsősorban tapasztalat unk alapján úgy véljük, szükség van az új gyermekvédelmi rendszer kialakítására szolgáló idő lerövidítésére. A gyermekek életében egykét év nagyon hosszú idő, és félő, hogy a 2002. december 1jéig történő átalakítás olyan problémákat indukál, amelyek súly os kihatással lehetnek a gyermekek későbbi felnőtt életére. Ezért kívánatosnak tartjuk a határidő lerövidítését, illetve legalább annak meghatározását, hogy a határidő lejártáig milyen szakaszokban kell teljesíteni a gyermekvédelmi törvény vonatkozó előírá sait. Megvan a veszélye ugyanis annak, hogy - hasonlóan a gyermekjóléti szolgálatok felállításához - 2002. november 30án még mindig lesznek olyan hatóságok, amelyek úgy gondolják, hogy teljes egy napjuk van a szerkezeti átalakításokra. Szükségesnek tartju k az úgynevezett speciális otthonok azonnali felállítását is. Jelenleg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kezelése, gondozása és nevelése egyáltalán nem megoldott. Az ilyen gyermekek problémáinak megoldására történő törekvés a hagyományos keretek k özött azt jelentheti, hogy kedvezőtlen helyzetbe hozzuk azokat a gyermekeket is, akik nem küzdenek hasonló nehézségekkel. Az ezen a téren létező állapotokat oly súlyosnak tartjuk, hogy közvetlen intézkedést sürgetünk. E körben nem utolsósorban azt szeretné nk elérni, hogy a gyermekotthonokban előírt szakemberlétszám alapvetően a pszichológusok, pszichiáterek, illetve gyógypedagógusok tekintetében minél előbb megemelkedhessen. Ellentétben a gyermekeket érintő, a fogyatékosokra vonatkozó vagy a lefoglalást sze nvedők jogaival összefüggő kezdeményezésekkel, a beszámoló V. fejezetében vannak megismételt ajánlások is. Ezekre is szeretnénk nagyon röviden felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. Elsősorban ilyen a Bokroscsomag következtében a felsőoktatásból elbo csátott oktatók sorsára vonatkozó kezdeményezés. Hangsúlyozni szeretném, hogy e kezdeményezés nem az oktatók visszahelyezésére irányul, hanem az őket ért sérelem miatti kompenzációra. Nagyon lényegesnek tartjuk a másik két megismételt ajánlást is, amely a Magyar Honvédségre vonatkozik. Kétségtelen, hogy a nagyon rossz körülmények javítása egyes honvédségi laktanyákban anyagi ráfordításokat igényel. Mégis az emberi méltóság, a legmagasabb testi, lelki egészséghez való jog biztosítása megköveteli, hogy a XXI. század elején változtassunk a kirívóan rossz laktanyai körülményeken.
