Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. POLT PÉTER, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese, a napirendi pont előadója:
75 jelentős része kapcsolód ik az ügyintézési határidők elhúzódásához. Az országgyűlési biztosok gyakorlatában, a strasbourgi gyakorlathoz hasonlóan az ésszerű határidő nem jelentheti egyszerűen a törvényes határidő betartását. Mindig az adott körülmények között elvárható legrövidebb időn belül kell a hatóságoknak az ügyeket elintézniük. Ez felel meg az alkotmányos követelményeknek, a polgárok érdekeinek. Így többek között elfogadhatatlannak tartottuk, hogy jó néhány ügyben a földhivatalok rendkívül hosszú idő alatt vezették át az ing atlannyilvántartásba a kérelmeket, és így a tulajdonnal összefüggésben súlyos visszásságokat okoztak. Hasonló, bár nem ilyen hosszú időtartamú késedelmek miatt voltunk kénytelenek intézkedni a részaránytulajdonú és kárpótlási földek kiadása ügyében. Nemcs ak a tulajdonhoz való jogot, hanem a szociális biztonságot is érintették azok a késedelmek, amelyeket esetenként az egészség- és nyugdíjbiztosító szervek tanúsítottak a megítélt összeg kifizetésében vagy akár az összegről történő döntésben. A tulajdonhoz v aló jog érintettsége merült fel annál az országos vizsgálatoknál is, amelyet elsősorban a gépjárműlefoglalások ügyében végeztünk. A lefoglalások megszüntetésének indokolatlan késedelme jelentős hátrányt okoz a tulajdonosnak, illetve a lefoglalást szenvedő nek. Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy kezdeményeztük az Országgyűlés vizsgálatát a lefoglalások időszerűségének felülvizsgálata tekintetében. Álláspontunk szerint ugyanis az alkotmányos jogok akkor teljesülnek, ha olyan jogszabály változás következik be, amely biztosítja a lefoglalás külső szerv általi, meghatározott időközönként történő felülvizsgálatát. Az ésszerű határidőn belüli hatósági tevékenység más ügyekben is kapcsolható a rendőrség munkájához. Nyilvánvalóan súlyosan sérül t a személyi szabadság alkotmányos követelménye, ha a hatóságok az előállításban lévő, vagy az előzetesből, illetve őrizetből szabaduló személyt nem abban a legkorábbi időpontban helyezik szabadlábra, amikor a szabadságkorlátozás okai már megszűntek, illet ve a hatóságok által a jogszabályok alapján megszüntethetők lettek volna. Nagyon nagy figyelmet fordítottunk 1998ban a végrehajtási eljárásokra is; nyilván itt most nem a bírósági végrehajtásról van szó. A hatósági határozatok végrehajtásának elmaradása s úlyos sérelmet jelent a polgárok alanyi alkotmányos jogai tekintetében. Többször tapasztaltuk, hogy a hatóság nem megfelelően gondoskodik a már eldöntött ügyben hozott határozat gyakorlati érvényesülésének feltételeiről. Elsősorban az építési és birtokvéde lmi ügyekben marad el a megfelelő végrehajtás, de sajnálatos módon ebbe a kategóriába tartoznak sokszor a gyámhatósági ügyek is. Ilyen módon a tulajdonhoz, az egészséges környezethez, de akár a családhoz való jog is sérül a nem megfelelő hatósági hozzáállá s következtében. A második témakör, amelyhez rövid kiegészítést kívánok fűzni, a gyermeki jogok területe. A gyermeki jogokra nemcsak azért fordítunk kiemelt figyelmet, mert a gyermek alkotmányos jogainak érvényesülése elősegítőjeként az 1997. évi XXXI. tör vény az országgyűlési biztost nevezi meg, és kötelezi egyben éves jelentés benyújtására, hanem azért is, mert magunk is úgy véljük, hogy a társadalomban a legfőbb érték a gyermek, aki ugyanakkor nem képes saját jogainak és érdekeinek megfelelő érvényesítés ére, ehhez neki megfelelő segítség kell. A gyermeki jogokat érintő vizsgálataink során egyértelműen abból indultunk ki, hogy a jogok tekintetében - figyelembe véve az alkotmány 67. §át, a gyermek védelemhez való jogát - az államot esetenként aktívabb beav atkozási kötelezettség terheli, mint a felnőtt állampolgárok tekintetében. Ennek az elvnek a szem előtt tartásával jártunk el például a biztonsági gyermekülések ügyében, és ennek során vizsgálatunk megállapította, hogy a jogszabály hiányossága folytán, mel y nem teszi kötelezővé a biztonsági gyermekülés használatát, évente mintegy 1520 gyermek veszíti életét, és több száz szenved súlyos sérüléseket. Úgy vélem, hogy a jogszabály módosítására tett ajánlás és ennek elfogadása olyan súlyos alkotmányos jogok sér elmének orvoslását szolgálja, mint az élethez való jog és az általános megkülönböztetés tilalma.
