Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
72 Várjuk az Alkotmány bíróság döntését a hajlékhoz való joggal kapcsolatban; úgy hallottuk, hogy ez még ebben a hónapban megvalósul. Ez egy közös beadványunk a kisebbségi biztossal, és nagyon fontos lenne előrelendíteni, átbillenteni azt a vitát, amivel mi évek óta nem tudunk m egküzdeni. A kiszolgáltatottság az esélyegyenlőséggel kapcsolatban is felmerül. Kifogásoltuk például a rokkantsági járadék elvesztését a nyugdíjjogosultság megszerzésével, tehát ha valaki rokkantjáradékot kapott, mellette dolgozott, aztán nyugdíjjogosultsá got szerzett és elveszítette a rokkantjáradékot. Kifogásoljuk a felnőtt fogyatékosok támogatásának hiányát, alanyi jogon semmilyen körülmények között nem kaphatnak támogatást felnőtt korukban sem; még mindig a szüleikre támaszkodnak, egészen addig, amíg az ok élnek, és ha azoknak a nyugdíja például egypár forinttal meghaladja a minimumot, akkor törvényi alapja nincs az ő alanyi jogú támogatottságának. De ugyanilyen megfontolásból, az esélyegyenlőség alapján kértük a siketek jelnyelvi tolmácsolásának fokozato s bevezetését a közszolgálati és magántelevíziókban. Kérjük, szorgalmazzuk és nagyon sok ajánlásban foglalkoztunk vele, hogy a mozgáskorlátozottak juthassanak szabad levegőhöz, hozzáférhessenek az egészségügyi intézményekhez, a középületekhez és előbbutób b, hosszabb távon a kulturális intézményekhez is. Kiszolgáltatott lehet ma Magyarországon valaki azért is, mert gyermek. Az egész gyermekvédelem reform alatt van. Ez a reform nagyon sokakat súlyosan érint. A gyerekjóléti szolgálatok hiánya - például telepü lésenkénti hiánya, ami elég nagy százalékban fordul még mindig elő - súlyos problémákat okozhat a nevelőszülőknek, de olyan anomáliák is teremtődhetnek, hogy egy megszokott környezetből, nevelőszülői környezetből szinte rendőri eljáráshoz hasonló szigorral ragadnak ki gyermeket vagy helyeznek el gyermeket, ami emberi jogilag kifogásolható, és szakszerű eljárás esetében nem fordulhatna elő. Ugyanezt állapítottuk meg akkor, amikor a szociális lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések sorát vizsgáltuk orszá gos áttekintés alapján, kizárólag gyerekjogi szempontból. E bűncselekménysorozat, úgy érezzük, hogy valamelyest elkerülhető lett volna, ha a gyerekjóléti szolgálati rendszer településenként működik, és megelőző, azaz preventív szerepet tölt be. Kiszolgált atott lehet ma Magyarországon valaki azért is, mert diák. A 1418 éves iskolaköteles korosztály jogainak áttekintése után meg kellett állapítani, hogy ez a legérzékenyebb, a világra legnagyobb rácsodálkozással bíró, tudásszomjas korosztály nem ismeri ember i jogainak jelentős részét, és ez részben arra vezethető vissza, hogy a számára releváns, hozzá közeli iskolai szervezetiműködési szabályzatok, házirendek nem készültek el a jogszabályoknak, a felsőbb rendű jogszabályoknak megfelelően, így nem alakult ki körülöttük a védő garanciarendszer, a jogérvényesítés lehetősége. De kifogásolható az is, hogy a velük kapcsolatos fegyelmi eljárások nem a szabályoknak megfelelően zajlanak, így például a jogérvényesítés lehetőségében korlátozottak az adottságaik. Hiányol tuk az iskola konfliktuskezelő rendszerét, ezért javasoltuk az iskolapszichológus bevezetését. Ha esetleg találkoznak ezzel a lehetőséggel a következő vitákban, akkor kérem, hogy támogassák, hiszen megállapítható, hogy az iskola ma még a hétköznapi erőszak erőteljes színtere és a kölcsönös kiszolgáltatottság színtere; kiszolgáltatott a gyerek a tanárnak, a tanár a diáknak, mindenki az igazgatónak, az igazgató pedig a fenntartó önkormányzatnak. Ezt bizonyítják most az iskolabezárási hullámmal kapcsolatos hul lámverések is. Kiszolgáltatott lehet az ember azért is, mert nagyon szegény, és előkerülnek életéből olyan régi tradíciók, amelyek tulajdonképpen az életét veszélyeztetik. Ezért az emberi élethez való jog hatékonyabb védelme érdekében kérjük a dögkutak fer tőtlenítési rendjére vonatkozó miniszteri rendelet létrejöttét - azért kérjük a parlamenttől, mert a minisztertől hiába kértük. Ez egy sokszereplős feladat, és egy miniszter közrehatása vagy kezdeményezése kevésnek bizonyult. Kiszolgáltatott lehet az ember azért is, mert szociális vagy egészségügyi intézmény lakója vagy ápoltja. Az egészségügyi rendszer reformja azt eredményezte mostanáig észleletünk szerint, hogy
