Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
49 Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény módosítását a törvényjavaslat általános indoklá sa szerint egyfelől a szolgálat nyolcéves működésének gyakorlati tapasztalatai, másrészt a múlt évben hatályba lépett egészségügyi törvény népegészségügyre vonatkozó szabályozása teszik szükségessé. Az egészségügyi és szociális bizottságban a javaslat vitá ja során csaknem azonos súllyal eset latba az is, hogy a szabályozás módosítása mennyire szolgálja a tisztiorvosi szolgálat indokolt megújítását, a népegészségügyben betöltött kitüntetett szerepének erősítését. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi tör vény az ÁNTSZ központi és területi szervei feladataként jelöli meg a közegészségügyi, járványügyi, egészségfejlesztési, szakigazgatási állami feladatokat. Ezen szorosan egymásra épülő feladatok átfogják nemcsak az egészségügyi ágazatot, hanem az engedélyez ő, ellenőrző eljárások révén a gazdaság egyre nagyobb részét is. Lényegében a népegészségügy a társadalom egészének szervezett tevékenysége, melynek célja a lakosság egészségi állapotának és így nem utolsósorban teljesítményének javítása. A bizottsági vita során mindkét oldalról örömmel nyugtáztuk, hogy a javaslat nagyobb részt a népegészségügy jogi szabályozásában átveszi az egészségügyi törvény terminológiáját, meghatározásait, pontos feladatkijelölő normáit. (16.30) Így várható, hogy a tisztiorvosi szolg álat a népegészségügyi tevékenység meghatározó és integráns része marad, és többet tud tenni mindenekelőtt a súlyos hazai megbetegedési helyzet javításáért. Ennek fényében célszerűtlennek látszik a szolgálat javasolt definíciója, miszerint az ÁNTSZ állami költségvetésből működtetett központi hivatal. Többen úgy véltük, hogy a jelenlegi megfogalmazás, amely országos hatáskörű államigazgatási szervről szól, jobban megfelel egy 150 intézetet magában foglaló szolgálat meghatározásának. Az a feltételezés, hogy a "központi hivatal" megnevezés egyértelműbbé tenné az egészségügyi miniszter közvetlen szolgálatirányító szerepét, sem az előterjesztő, sem a bizottság tagjai részéről nem nyert megerősítést, a hatályos törvény ugyanis az egészségügyi miniszter irányító sz erepét, illetve az országos tiszti főorvos feletti munkáltatói jogosítványát rögzíti - az előterjesztés ezen jelenleg sem szándékozik változtatni. A törvényjavaslat 3. §a az ÁNTSZ népegészségügyi feladatait sorolja fel. Az egészségkárosító kockázati ténye zők vizsgálata itt nevesítésre kerül, de - valószínűleg tévedésből - kimaradt a lakosság egészségi állapotának elemzése. Ezt nyilvánvalóan pótolni kell annak érdekében, hogy a környezeti ártalmak által előidézett betegségek és károsodások monitorizálását a z ÁNTSZ végezhesse, hogy ne sérüljön az úgynevezett népegészségügyi ciklus. Mindkét oldalról kétségek fogalmazódtak meg a tekintetben, hogy célszerű és megvalósíthatóe az ÁNTSZt felelőssé tenni a kórházak fővárosi, megyei ügyeleti rendjének beosztásáért, a jelenlegi koordinatív szerep ugyanis az esetek döntő többségében biztosította az ügyeletet adó intézmények együttműködését, a területi, szakmai, ellátásbiztonsági szempontok érvényesülését. A bizottság vitájában felszólalt az országos tiszti főorvos ass zony is, sok kiegészítő és hasznos információval látva el bennünket. Megítélése szerint a törvénymódosítás azzal, hogy a feladatokat rendszerbe foglalva, az uniós előírásokat is figyelembe véve állapítja meg, lényegesen jobb jogi feltételeket teremt az ÁNT SZ működéséhez. A bizottsági vitában koncepcionálisan ellentétes vélemények nem fogalmazódtak meg, és ezt a szavazás is tükrözte. Az egészségügyi és szociális bizottság 20 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalma snak tartotta. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
