Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Radu Dumitru Alexandru, a román képviselőház gazdasági bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
43 Köszönöm sz épen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra jelentkezett Göndör István képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Örülök, hogy a végére visszaterelődött a szó a gyed körébe. Hadd mondjam azt, amit Horváth Zsolt képviselő úr is és Kökény Mihály mondott, és amit az elnök asszony megerő sített, hogy nem záródik le az általános vita, és tényleg lesz lehetőségünk erről a kérdésről sokat beszélgetni. Ebben a tárgykörben sok hasonló jó poént lehetne elsütni, mint amit Lévai képviselő úr elsütött, de mégis azt szeretném kérni önöktől, tegyenek kísérletet. Ahogy Takács képviselőtársam megpróbálta a fiatal korosztályban, és kizárólag a 23 évesek körében mértem fel, hogy ők hogy látják ezt a kérdést. Ezek között van olyan, akinek már van egy gyereke, van olyan, akinek kettő, de a többségnek még eg y sem. Azt gondolom, hogy érdemes lenne megfontolni, hogy a nyarat használjuk fel arra, hogy egy szociológiai felméréssel valóban győződjünk meg arról - úgy, ahogy ezt Bauer Tamás és Takács Imre elmondta , hogy mi motiválja a szülőképes korban lévő hölgye ket, és a velük házasságra lépő urakat a gyermekvállalás kérdésében. Mert valójában sokféle megoldást lehet a kérdésre találni. Tiszteletben tartom az önök véleményét, vagyis az önök jogát ahhoz, hogy olyan megoldást alkalmazzanak, amilyet akarnak; önök a többség, önöké a kormányprogram, amiben különböző adómegoldásokkal, családi pótlékkal, gyessel, gyeddel lehet. Jó lenne, ha közös nevezőre tudnánk jutni. Próbáljunk meg feltenni magunknak néhány fontos kérdést, és elfogadni egymás véleményét. Mondjuk, az e lső az, ami sokszor elhangzott az előző kétpercesekben: akarjuke, hogy többen vállalkozzanak gyerekszülésre? Igen. Melyek azok az okok, amiért ma a fiatalok nem vállalják? Tessék elhinni, hogy nem támadtuk meg a gyedet, de nem a gyed szerepel az első hely en, hanem a munkahely, a munkahely biztonsága, a létbiztonság, a gyermeknevelés költségei. Gondoljuk végig, hogy a gyermekvállalás után a családok anyagi helyzete abszolút értelemben hogyan változik. Javule, vagy romlik? Azután talán el kellene menni egy olyan finom felmérésig, hogy különböző anyagi pozícióban lévő családokat hogy érint a gyermekvállalás kérdése. Mert nem azonosan! Hadd utaljak vissza Lévai úr dolgaira, amit ugyan Vojnik Mária már érintett. Tessék meggondolni, itt nemcsak keletnyugatról v an szó, hanem azokról a köztisztviselőkről, közalkalmazottakról, akik valóban alig keresnek többet, mint a minimálbér. És amikor gyermeket vállal... (Közbeszólásra:) Én most nem azt mondtam, hogy mekkora lesz, hanem hogy amikor gyermeket vállal, milyen les z a helyzete, a pozíciója. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a gyermekvállalás lényegesen kitolódott az elmúlt években - tehát ma már nem a húszhoz közel, hanem inkább a harminchoz közel vállalják a gyermekeket , ez azt jelenti, hogy bizony mérlegelik az t, hogy a gyermek megszületése után, amikor majd iskolába jár, az anyagi feltételek megteremtése az iskoláztatáshoz, a neveléshez milyen terhet ró a családra. Azt hiszem, hogy ezért érdekes - ahogy az elején mondtam , sok forrásból lehet... Csak figyelemb e kellene venni, hogy nem mindenkinek jelent azonos terhet a gyermekvállalás, és feltehetően annak a rétegnek kellene a nagyobb segítséget adnunk, akiknek ez az átlagnál nagyobb terhet jelent; jelesül, még ráadásul a fiatalok körében. Tehát azt hiszem, hog y azt a hitvitát nyugodtan abba lehet hagyni, most már eldőlt, hogy családi pótlék vagy sem. Csak, ha köztünk kialakulna a tisztes párbeszéd - úgy, ahogy Tardos Márton mondta, az előző négy évben megteremtődtek a feltételei annak, hogy most már szociális k érdésekről is beszéljünk , valahol e szociális kérdéseket nagyon korrektül kellene rendezni. Ha elfogadjuk, hogy több
