Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Radu Dumitru Alexandru, a román képviselőház gazdasági bizottsága elnökének és kíséretének köszöntése - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):
35 A harmadik pedig, hogy a demográfiai változások összefüggésben vannak a gyeddel. Ezt egyetlen szakértő sem vonta kétségbe, eddig még legalábbis tudomásom szerint nem. Azt pedig a beszédemben megpróbáltam elmond ani - lehet, hogy nagy volt a zaj , hogy egy jól átgondolt, nagyon sok területre kiterjedő családtámogatási, családpolitikai rendszeren dolgozik a Fidesz, ennek egy újabb szeme, ha úgy tetszik, gyöngyszeme az, ahova most a gyermekgondozási díjjal elérkezt ünk. Gondolom, lesz még lehetőségem a Béki Gabriella által elmondottakra is reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.) (15.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretném tájékoztatni a tisztelt képviselőt ársaimat, hogy a mai napon nem zárjuk le a javaslat általános vitáját, tehát egy későbbi ülésünkön majd folytatódni fog. Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Képvisel ő úr! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Kedves Horváth Zsolt Képviselő Úr! Én tudom, hogy a gyerektámogatási formák a gyerekes családokat kedvezményezik, és ennek a költségeit a gyerek nélküliek fizetik meg. Ez számomra világos. És minda ddig, amíg a hatvanashetvenes években egy olyan társadalomban éltünk, ahol az általános jövedelemdifferenciálódás mérsékelt volt, és ezért - mint akkor a szociológusok kimutatták - a gyerekszám volt az egyetlen jelentős tényezője, szinte az egyetlen jelen tős tényezője a jövedelemdifferenciálódásnak, addig ezen a ponton meg lehetett állni. A mai magyar társadalom azonban nem ilyen. A mai magyar társadalomban a jövedelemdifferenciálódásnak más, a gyerekszámnál erősebb tényezői is vannak, például a foglalkozt atás, nem foglalkoztatás, és az aktívakon belül is a sokkal nagyobb jövedelemkülönbségek. Egy ilyen társadalomban már föl kell tennünk a kérdést, hogy a különböző formák a gyerekesek és a nem gyerekesek különböző rétegeit miképpen érintik, és ebből a szemp ontból már perdöntő az, ami a gyed előző bevezetésekor a nyolcvanas években még nem volt perdöntő, hogy hogyan érintik a különböző formák eltérően az aktív és munkanélküli családokat, a töredékcsaládokat és a teljes családokat, és így tovább, és így tovább . Ilyen alapon kell eljutnunk oda, hogy egy forma, egy olyan forma, amelyik első ránézésre csak kedvező hatással jár azzal, hogy a gyerekvállalást megkönnyíti - és ebben a hatásban nincs köztünk vita , másfelől a társadalom adott jövedelemstruktúrájában s zociálisan vitatható hatásokkal jár... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - és nem folytatom, mert lejárt a két perc. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak kétperces hozzászólásra ké rt lehetőséget Lévai Tibor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. LÉVAI TIBOR (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nem értem, hogy a tisztelt ellenzéki képviselőtársaim hogyan nyilatkozhatnak így. Nem tudom, mikor találkoz tak utoljára a választópolgáraikkal, és nem értem, hogy igazából mikor is láttak utoljára közelről szülőképes korú nőt, honnan tudják ezeket a gondolatokat, amelyeket megfogalmaznak. Kíváncsi lennék arra, hogy miért sajnálják ezt a támogatási rendszert azo któl a szülőképes korú nőktől, akik gyerekeket szeretnének vállalni. Nem tudom, mikor jártak utoljára a keleti országrészben, és tudjáke azt, hogy milyen átlagbérek vannak egy északhajdúsági területen, ahol a Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény térsé gében a konfekcióipar és a könnyűipar a legnagyobb felszívó ereje ezeknek a korú nőknek, és milyen átlagbérek vannak itt. A fiatalok legnagyobb része igazából a nehezen megharcolt, megszenvedett
