Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BARÁTH ETELE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
296 Meggyőződésem, hogy a regionális fejlesztési tanácsok gyakorlata hamarosan bizonyítani fogja, hogy erre az intézményi szintre nem csak az EUcsatlakozás, nemcsak az onnan szerezhető támogatások miatt van szükség, hanem saját fejlődésünk eredményessége sérülne nélküle. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen a képviselő ú r hozzászólását. Hozzászólásra következik Kovács Kálmán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből; őt követi majd Baja Ferenc... (Jelzésre:) Elnézést kérek, igen, Baráth Etele képviselő úr kétperces hozzászólásra kért lehetőséget. Mielőtt megadnám Ko vács Kálmán képviselő úrnak a szót, Baráth Etele képviselő urat illeti a szó, két perc erejéig. Öné a szó! DR. BARÁTH ETELE (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Nem fogom kitölteni a két percet, csak hallgatva Becsó úr hozzászólását, aki a megyei területfejles ztési tanács elnöke is egyúttal, hadd mondjam, hogy némileg csodálkoztam az elmondottakon. A hely ismeretében nyugodtan merem vallani, hogy a tanácsot alkotó kistérségi önkormányzati társulások többsége nem ért egyet ezzel a regionális lehatárolással, amit ez a törvény jelent. A minap volt szerencsém egy rövid lakossági fórumon például Diósjenőn járni, és Diósjenőn elmondták, hogy ha Borsod megyébe kellene menni a központba valamit intézni, a regionális központba, ahol a munkaszervezet lesz, akkor körülbelü l három és fél órát kell oda utazni. Szakmai meggyőződésből állítom és nagyon sokfajta részlettel is tudnám indokolni, hogy például Nógrád megyének sokkal inkább a központi körzetben való elhelyezése volna területfejlesztési szempontból indokolt. Tehát leh et kettéválasztani a problémát, lehet örülni annak, hogy egy statisztikai régióban hol helyezkedik el - azt mondhatnám, majdnem mindegy. De abban az esetben, ha ez a statisztikai régió konkrétan fejlesztési célokat is el kell lásson, alapvetően például oly an infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek tényleg az európai irányokba vagy egy északdéli irányba kötik be Nógrád megyét, és ezzel jelentős fejlesztési folyamatot tud generálni, elindítani, ebben az esetben semmiképpen nem jó helye Nógrád megyének az a bizonyos északmagyarországi régió. Egyébként ez a területi arányosság, sőt megítélésem szerint még az európai támogatottság szempontjából is helytelen lesz, mert így kimarad azokból az irányokból és azokból a fejlesztési eszközökből, amit pontosan a Buda pest és térségével, a Pest megyével való kapcsolat tudna biztosítani. Én tehát azt gondolom, hogy jó volna ezt újravitatni ott, a megyei fejlesztési tanácsban, és úgy dönteni erről a kérdésről. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsora iban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Kovács Kálmán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetségéből; őt követi majd Baja Ferenc képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Parlament! Az előttünk fekvő törvény általános vitája kapcsán, azt hiszem, nem is érdemes a részletekben elvesznünk, csak néhány fontos, alapvető, a módosítás irányára utaló legfontosabb elemet szeretnék én is kiemelni. Az első, hogy ez a módosítás mindenképpen az önkormányzatiság rovására és az állami irányítás, a központi hatalom és szervei befolyásának növekedése irányába mutat.