Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VILÁGOSI GÁBOR jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BECSÓ ZSOLT (Fidesz):
295 A megye keleti részén elhelyezkedő kistérségek azonban hagyományaik, a borsodi iparterülettel hasonló problémáik és évek alatt kialakított kapcsolataik miatt az országos területfejlesztési koncepcióban nevesí tett régióbeosztást támogatták. Több hónapos megfeszített egyeztetésre volt szükség addig, míg Nógrád megye egyértelműen ki tudta nyilvánítani azon szándékát, hogy Borsoddal és Hevessel együtt kívánja a regionális szintet megerősíteni. Így az északmagyaro rszági regionális fejlesztési tanács létrejöttének már nincs akadálya. Számos vitát követően mindannyiunk számára a legfontosabb prioritás az lett, hogy minél gyorsabban és minél hatékonyabban fel tudjunk készülni az EU strukturális többletforrásainak foga dására. Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás elsődlegesen a regionális fejlesztési tanácsok kérdését tekintve összhangban van az EU integrációs stratégiájával, a készülő gazdasági stratégiával. A regionális fejlesztési tanácsokat érintő eredeti elképz elések között volt a munkaszervezet székhelyének kijelölése. A törvényelőkészítés során azonban kikerült a tervezetből, megítélésem szerint helyesen, ugyanis így a regionális fejlesztési tanács kompetenciájába tartozik a munkaszervezet székhelyének meghat ározása. (20.10) Érdekes elem a törvénymódosításban, hogy a regionális szervezetnek tagjai a hagyományos megyei szereplőkön túlmenően a minisztériumok képviselői, miközben a tényleges gazdasági szereplők képviselete minimális. Ennek következménye lehet, ho gy a döntések alapjában véve elsősorban a források elosztására fognak koncentrálódni, nem pedig a gazdasági élet szereplőinek együttműködését feltételező projektek kidolgozására. A törvény a térségi tanácsokról szóló új fejezettel egészül ki. A térségi tan ácsot a regionális fejlesztési tanácsok, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hozhatják létre, megállapodás keretében. A térségi tanácsok hatékony működésének feltétele, hogy az érintett területfejlesztési önkormányzati társulások kezdeményezésén v agy támogatásán alapuljon, és a szükséges források rendelkezésre álljanak. A módosítás egyrészt kiszélesíti a megyei területfejlesztési tanácsok hatáskörét, másrészt kibővíti a tanács szavazati joggal rendelkező tagságát. Fontos a megyei földművelésügyi hi vatalok vezetőinek jelenléte a tanács munkájában, mivel az FMhivatalok hatásköre a közelmúltban jelentősen bővült, de megítélésem szerint a tárca szándéka egyéb megoldással is biztosítható lenne. A megyei területfejlesztési tanács kiegészülése a regionáli s idegenforgalmi bizottság egy képviselőjével meggyőződésem szerint rettentően fontos, mivel az idegenforgalom nettó befizetője a költségvetésnek, és hazánk pozitív arculatának alakításában meghatározó jelentőséggel bír ez az ágazat. Célszerűnek tartanám, ha ez a képviselő az adott megyét jól ismerő és a RIBben is képviselő személy lenne. Egyetértek a törvénymódosítás azon szándékával, hogy a törvényességi felügyeleti feladatok ellátása miatt a közigazgatási hivatal vezetője a tanács ülésének állandó meghí vottja legyen. Szeretném azonban megjegyezni, hogy a munkaszervezet feletti törvényességi felügyeletet a közigazgatási hivatal csak akkor láthatja el, amennyiben az költségvetési szervként működik. Amennyiben azonban kht., mint nagyon sok megyében, úgy a g azdasági társaságokról szóló törvény másként intézkedik. Tisztelt Képviselőtársaim! A területfejlesztési törvény módosítása összhangban van az EU regionális politikájával. Elősegítheti az ország valamennyi tervezési és statisztikai régiójának fejlődését, a területitársadalmi egyenlőtlenségek mérséklését. Valamennyi döntéshozónak tisztában kell azzal lennie, hogy az európai uniós támogatási alapelvek és követelmények is sok tekintetben irányt szabnak törekvéseinknek, amelyek az erőforrások minél hatékonyabb felhasználását hivatottak előmozdítani. A források fogadásának előkészítése azonban a regionális szint megerősítését igényli.
