Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PUSZTAI GYULA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
196 önkormányzatokat kihagyja. Egyébként létezik ilyen modell is, ahol a területfejlesztési tev ékenységet az állam végzi el, pontosan erre utalt Hargitai képviselő úr a vita egyik korábbi szakaszában, de akkor ezt kell mondani. Akkor ki kell mondani, hogy azt az építkezést, amely eddig zajlott a területfejlesztési intézményrendszerben, amelyben font os szerepe volt az önkormányzatoknak, ezt most a kormány meg akarja változtatni, el akarja foglalni a régiót, állami régióban gondolkodik, és így akarja a területfejlesztés intézményrendszerét tovább alakítani. Tehát világos beszédre lenne szükség, és ki k ellene mondani azokat az egyébként a törvényben benne rejlő tényeket, ahhoz ugyanis lehetne viszonyulni. Ezzel szemben, ami a törvénytervezetben szerepel, a Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint az önkormányzatoknak fontos szerepük kell hogy legyen a területfejlesztésben, fontos szerepük kell hogy legyen abban a helyi és területi építkezésben, amelyhez eszközrendszerként kell hogy szolgáljon a területfejlesztés intézményrendszere. De hogy miért kell az önkormányzatoknak meghatározó szerepet vinni ebben, erről is engedjék meg, hogy néhány érvet elmondjak. Amikor az önkormányzati rendszer létrejött 1990ben, amikor a települések megkapták az önállóságot mint önkormányzatok, nagyon jól tudtak élni ezzel a lehetőséggel. A falvak, a váro sok elkezdtek a saját helyi döntések alapján is fejlődni, és az embereknek azt az energiáit mozgósította az önkormányzati rendszer, ami a saját településekhez való kötődésben, a saját településekről, a helyi közügyekről való döntésben rejlik, és ezt az ene rgiát nagyon jól mobilizálta az önkormányzati rendszer. Néhány év után, ami az első időszakban eltelt azzal, hogy minden önkormányzat a saját feladataival ismerkedett és a saját területét próbálta meg átlátni, az önkormányzatok rájöttek arra, hogy a térség i együttműködésben is komoly erő rejlik, és van jó néhány feladat, amelyet sokkal jobban, hatékonyabban, ésszerűbben tudnak ellátni, ha együttműködnek. A kistérségi együttműködésnek ez volt a csírája, és lehetőségem van most erről nagyon röviden beszélni, hiszen Szászfalvi képviselő úr pontosan elmondta, hogy milyen erő, milyen lehetőség rejlik a kistérségi együttműködésben. Ennek az 1996. évi területfejlesztési törvény új lendületet adott, hiszen akkor a területi intézményrendszerben, a területfejlesztési intézményrendszerben meghatározott szerepet kaptak a kistérségek. Nekem meggyőződésem, hogy igazából egy faluban, egy városban akkor tudnak jól gondolkodni a jövőről a polgármester vezetésével a településen élők, ha ezt egy olyan egységben, rendszerben tud ják elképzelni, amelynek látják a további lépéseit, hogy egy kistérségen belül egy településnek milyen szerepe lesz; hogy milyen fejlesztési programokat tudnak elgondolni, elképzelni; milyen fejlesztési programok alapján tudnak továbbfejlődni; hogy ez hogy an foglal helyet a megyei elgondolásokban; hogyan foglal helyet a regionális elgondolásokban. A kistérségek, a kistérségek szerepének megfogalmazása nélkül nem lehet igazán hatékony, értelmes területfejlesztést csinálni! És ami ugyanilyen fontos, hogy nem lehet mobilizálni azt az erőt, ami helyben, a településen élő emberek fejében, szívében van, amikor kötődik a saját településéhez. Ha a területfejlesztésben ezt a funkciót, ezt a közös gondolkodást az állam magának akarja kisajátítani, akkor nem fog működn i az az erő, aminek az értékéről az előbb beszéltem. Milyen értelme van akkor mégis, ha ezt a rendszert ilyen hierarchikusan építjük, akkor milyen érveket tudunk mi amellett mondani, most, hogy kritizáljuk a törvényt, hogy mégis a regionális intézményrends zer kialakítását támogatjuk? Mert szeretném leszögezni, hogy a Magyar Szocialista Párt támogatja a regionális intézményrendszer továbbfejlesztését. Mi fontosnak tartjuk egyrészt az európai uniós csatlakozás szempontjából, másrészt pedig saját magunk szempo ntjából, amire ennek az országnak, Magyarországnak szüksége van, hogy legyenek régiók, hogy továbbfejlesszük a regionális intézményrendszert. De nem így, nem ilyen formában, nem államosítva! Ugyancsak Hargitai képviselő úr beszélt arról egy korábbi hozzász ólásában, hogy mi itt rosszul használjuk a definíciókat, és azt mondjuk, hogy az uniós csatlakozás miatt van erre szükség. Mi pontosan tudjuk, hogy az európai uniós csatlakozás milyen feltételeket igényel, és azt is tudjuk, hogy ennek a mostani intézményre ndszer miben felel meg, miben nem felel meg. Mi azt szeretnénk
