Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
175 képviselőtársam beszélt a helyénvalóságról , hogy a döntések a helyükön szülessenek meg, a szubszidiaritás elve ugyanis éppen ezt takarja. Ugyancsak nem tisztázza a törvény a munkamegosztást a megyei területfejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanácsok között . Ugyanakkor tesz egy rendkívül érdekes disztinkciót, a miniszter évenkénti tájékoztatásának kötelezettségét akkor, amikor egyébként a miniszter képviselője folyamatosan részt vesz a tanács munkájában. Hozzáteszem azt is, hogy a regionális fejlesztési taná csokban tíz miniszteri képviselő vesz részt, hiszen tíz minisztérium képviselője lehet a tagja, ezzel egyfajta kormányzati túlsúlyt is teremtve. Kérdezem önöket: ez jelenti a decentralizációt? Azt csak érdekességként említem meg, hogy a tíz miniszter közöt t nem szerepel a Pharepénzek elosztásáért felelős miniszter, ő mindössze csak megfigyelőként van jelen ebben a tanácsban. Nem tudni, mi ennek az oka. Képviselőtársam szólt a partnerség elvéről is, arról, hogy a partnerség elvét szükséges felerősíteni. Nem teremt összhangot ezzel a területfejlesztési törvény módosítására irányuló tervezet, ugyanis - teljes egészében félretéve a partnerség elvét - a jogalkotó elmulasztotta a gazdasági önkormányzatokat a regionális fejlesztési tanácsok tagjaivá tenni. Engedje nek meg, képviselőtársaim, még három megjegyzést a tervezettel kapcsolatban. A tervezet nem rendezi a kiemelt térségek és az általam szabályozott térségeknek nevezett térségek közötti viszonyt, a kiemelt térségek fejlesztési programjait ugyanis a kormány h atározza meg. Kérdezem önöket: milyen a viszonyuk ehhez a megyei területfejlesztési tanácsoknak és a regionális fejlesztési tanácsoknak, milyen szerepük van ebben? Ugyancsak nem rendezi a módosítás a decentralizált alapok szintek közötti megosztását, a for rásmegosztást. S van még egy hiányossága: képviselőtársaim, megfeledkeztünk a kistérségekről. Nem tudjuk, milyen lesz a kistérségek működése, finanszírozása. Álláspontom szerint ebbe a hierarchiába ők is beletartoznak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a z MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő asszony. Kétperces hozzászólásra megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP. Tessék! KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Nem kívánok az előterjesztő helyett szólni, mégis válaszolnék Szili Katalinnak. Miért csak az FMhivatalt veszik be a megyei területfejlesztési tanácsokba? Ennek van egy rendkívül súlyos indoka, mégpedig az, hogy jövőre indul az EUcsatlakozási program keretében a Shapard, amelyik 60 milliárd forint/évet irányoz elő, elsős orban mezőgazdasági területfejlesztési szempontokból. De miért csak az FMhivatal? Azért, hogy tovább erősödhessen a kormányzati politika, a centralizáció. Ezek azok az emberek, ez az a szervezet, amelyik, ha kell, akár a kertészeti egyetemi nagytanácskozá sra is feljön, és természetesen a területfejlesztési tanácsokban is majd közvetíti az állami akaratot. (10.30) Pedig azt is tudni kell, hogy a Shapardprogramról Brüsszelben döntenek, és a kistérségi programok alapján döntenek a Shapardprogram és ezen cél programok sorsáról. Tehát rendkívül fontosnak tartom én is Szili Katalinnal egyetemben a kistérségi helyzet tisztázását, már csak azért is, mert az FVM által meghirdetett pályázat sorába 192 ilyen kistérségi programot fogadtak be, és éppen az elmúlt héten az első 62nek megtörtént a felkészítése is. Ez is azt tükrözi, hogy valahol igenis a kistérségeknek Brüsszel és közvetetett módon azért az FVM is rendkívül fontos szerepet szán, hisz enélkül ez a 60 milliárd forint elúszhat. Tehát nagyon szeretném, ha a k ormányzati centralizáció mellett érvényesülne az az EUs akarat is, amely az önkormányzatoknak nagyobb szerepet szán,
