Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
171 A területfejlesztés intézményrendszerének működési tapasztalataival kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a törvényt megelőző időszakban és 1999 előtt is a területfejlesztési alapként működő á llami támogatási rendszer elsősorban az infrastrukturális lemaradásokat csökkentette, és abban hozott eredményeket. A törvény megalkotása után eltelt rövid időben hangsúlyeltolódás történt, és az eredmények országosan, elsősorban a munkahelyteremtés és me gtartás körében hoztak jelentős eredményeket, a költségvetés csökkenő ráfordításai árán. Mindemellett a térségi különbségek sajnos nem csökkentek jelentősen, bár erőfeszítések történtek pótlólagos költségvetési eszközök bevezetésére is, különösen az ország északkeleti, keleti térségeiben. A helyi erőforrások feltárására és mozgósítására alkalmazott pályázati rendszer nem minden területen bizonyult elég hatékonynak, és mind a területfejlesztésben, mind a területrendezésben a decentralizáció területi szinten - régió, megye, kistérség - kiépült intézményrendszere tekinthető komoly eredménynek, pozitív eredménynek. Mind a Magyar Tudományos Akadémia értékelése, mind az Európai Unió bizottságainak jelentése pozitívnak értékeli a jogi szabályozottságot, hiszen ez e gyedülálló és példamutató a középeurópai térségben, de az intézményrendszer továbbfejlesztését, a programozást és a megfigyelőrendszer, a monitoringrendszer feladatainak ellátását nem tartották és nem tartottuk kielégítőnek. Az intézményrendszer változásá nak és a törvény továbbfejlesztésének főbb jellemzői a következők kell legyenek: Többcélú stratégiai célkitűzés a közigazgatás főbb ágazatait, benne a területfejlesztést és rendezést integráló stabil régiók megjelenítése, ehhez hosszan megalapozott előkés zítő munka és közigazgatásfejlesztés is szükséges. Ehhez igazodik a kormány kétéves közigazgatásfejlesztési programja is, amely különböző területeken, megyei és regionális szinten a központi államigazgatás, a területi államigazgatás és az önkormányzati, területi és helyi igazgatás szintjén is vizsgálatokat és továbbfejlesztést céloz meg. A másik fő célkitűzés egy olyan területfejlesztési intézményrendszer kiépítése célszervezetként, amely az európai uniós támogatások befogadásához, kezeléséhez, a helyi ér dekek akkumulálásához, feltárásához és forrásszervezéshez ért, és ezt hosszú távon stabilan, ellenőrizhető módon végzi. A NUTS rendszert az egész ország megismerte, és bár annak az alkalmazása országonként más és más népességnagyságot, területi jellemzőket , a történelem és az igazgatásszervezés során kialakult térségeket jelöl, mindenképp alkalmazkodnunk kell egy európai statisztikai tervezési egységhez, és ebben támpontot nyújt a régiós térség lehatárolásához is. Erre azért is van szükség, mint ahogy az el őterjesztő miniszter úr is beszélt erről, hogy a strukturális alapok, amelyek a támogatások közel 70 százalékát a NUTSII. szintű területi egységek programjának támogatására fordítják, hozzáférhetővé váljanak. (10.10) Ez Magyarország esetében is várhatóan így lesz az európai uniós csatlakozást megelőzően 2002ig, majd a 20022006 között terjedő időszakban. A konkrét, a csatlakozás költségeit is ismertető összegekben döntés született már. Nagyon fontos nemzeti érdek, egyben európai uniós feltétel is, hogy ez a besorolás, ez a nómenklatúra, ez a statisztikai fejlesztési területi egység időtálló legyen; a térségben lezajló fejlesztési tevékenység pedig törvényességi felügyelet és kellő ellenőrzés mellett történjen meg; legyen stabil munkaszervezete, és a terüle tfejlesztésben részt vevő szervezetek maguk is stabilak legyenek. A stabilitás követelménye, a törvény módosításának és megvalósításának jogi eszköze, a törvényi szintű szabályozás ebből a követelményből származik. Tehát módosítani kell az 1996ban elfogad ott törvényt, országgyűlési határozatokat, egyrészt mert maga az országgyűlési határozat is magába foglalta ennek az időnkénti felülvizsgálatát; másrészt az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezésistatisztikai régiókban működő regi onális tanácsok kötelező megalakítását tűzzük magunk elé, amelyek alkalmasak a
