Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 22 (81. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
167 országgyűlési határozat, hogy a végrehajtó hatalomnak ne lehessen beleszólni abba, hogy az Országgyűlés maga milyen működési rendet alakít ki, itt tehát elsősorban az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok felelőssége az, hogy hogyan fogják kialakítani ezt a szabályozást. (Dr. Kóródi Mária közbeszól.) A házelnök úr, a frakcióvezetők számtalanszor nyilatkoztak már ebben a kérdésben, és még egyszer szeretném felhív ni arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság, amely megállapította azt, hogy a Házszabályban kellene szabályozni az Országgyűlés ülésezési rendjét, december 15éig biztosított az Országgyűlésnek arra időt, hogy tegye meg ezt a szabályozást. (Dr. Balczó Zo ltán: Semmi köze ehhez!) Erre van az Országgyűlésnek egy bizottsága, az ügyrendi bizottság. Az ügyrendi bizottság ennek előkészítésére létrehozott egy albizottságot. Jó lenne, ha minden képviselőcsoport ezekben a bizottságokban tenné meg azokat az összegez éseket... - egyébként nagyon jó szívvel hallgattam a képviselő úrnak azt a tárgyilagos felszólalását, amelyben az ellene és mellette szóló érveket egyformán felsorakoztatta. (Dr. Balczó Zoltán: Nem egyformán!) Mi, akik nyolc éve itt ülünk a Magyar Országgy űlésben, fel tudjuk sorakoztatni az elmúlt nyolc év egyhetes ülésezéséből adódó pozitív és negatív következményeket. Mert az egyhetes ülésezésnek úgyszintén voltak olyan negatív következményei, hogy nem volt elegendő idő a parlamenti felkészülésre. (Dr. Ki s Zoltán közbeszól.) Nem mondom a háromhetes időpontról, hogy ez a kizárólagosan jó megoldás, de ennek is vannak előnyei és vannak hátrányai. (Kuncze Gábor: Az előnyeit nem láttuk.) Egy dolgot szeretnék azonban elmondani: a statisztikánk nem egyezik a menn yiséget illetően. Ha összehasonlítom 1995 első félévét és 1999 első félévét, törvényalkotási tapasztalatait, akkor míg 1999ben az elfogadni tervezett 38 törvényjavaslat közül az Országgyűlés 30at, vagyis a tervezett 79 százalékát tudta teljesíteni (Dr. K is Zoltán: Mert nem hoztuk meg a Magyar Köztársaság és a mongúz köztársaság közötti hiúzvédelmi egyezményt. Ez kétségtelen.) , addig például 1995 első félévében a 46ra tervezett törvényjavaslatból 33at fogadott el, ami 72 százalékos teljesítést mutatott. (9.50) Ez a tény azt bizonyítja számomra, hogy nem attól függ az Országgyűlés mennyiségi jogalkotása, hogy hetes vagy háromhetes módon ülésezünk, hanem hogy az ülésezéseket hogyan tudjuk kihasználni. A minőség vonatkozásában úgyszintén egyetértek a képvise lő úrral. (Dr. Kis Zoltán: Bravó!) Szerintem az, hogy háromhetes tempóban ülésezik az Országgyűlés, és egy hetet biztosít a bizottsági felkészülésekre, ez a munka minőségét kell hogy szolgálja, mert az egyhetes ülésezésben sem az Országgyűlésre, sem a bizo ttságok ülésére nem volt kellő felkészülési idő. Azoknak a képviselőknek, akik a fővárosban laktak, sokkal kényelmesebb volt egyébként az egyhetes ülésezési rend. De azoknak a vidéki képviselőknek is meg kellett teremteni a lehetőséget, akik kétlaki életet élnek, és emellett még vidéki országgyűlési képviselőként 3040 településsel kellene a kapcsolatot tartaniuk. (Dr. Kis Zoltán közbeszól.) Én még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy számomra a háromhetes ülésezési rend egyike a működőképes ülésezési mode lleknek, és nagyon jó szívvel vesszük, ha december 15e előtt a frakciók meg tudnak állapodni egy olyan ülésezési rendben, ami az egész Országgyűlés szándékával egyezne. Várjuk ezt a megállapodást a kormány nevében is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormá nypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett TuriKovács Béla frakcióvezetőhelyettes úr, Független Kisgazdapárt: "A magyar mezőgazdaság helyzetéről" címmel. Tessék, képviselő úr!
