Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
126 akkor ez megtörténhet. De nyilvánvalóan, ha valamiről azt mondom, hogy közérdekű adat, az közérdekű adat, azt nekem nyilvánosságra kell hoznom. Nem akarom a példákat sorolni, sokat tudnék, de az idő halad, tehát az én álláspontom szerint két eset van. Az egyik esetben a nyilvánosságra hozás szankció, a jogsértés szankciója, a másik esetben pedig kötelezettség az esetben, ha maga az ajánlás közérde kű adatot tartalmaz. A bírói, ügyészi hatáskört sértené az adatvédelmi biztos tevékenysége. Mindig is hangsúlyoztam azt, hogy a bírósággal szemben a hatáskörömet megszorítóan értelmezem. Soha bíró, bírói szervezet nem gondolta azt, hogy megsértettem a bíró ságok hatáskörét. Ugyanez áll az ügyészségre is, az ügyészség is adatkezelő, és az ügyészség vezetői elismerik azt, hogy az adatvédelmi biztosnak van vizsgálati jogosultsága az ügyészséggel szemben. Ezt én mindig nagyon nagy tapintattal és az ügyészség alk otmányos jogállása iránti tisztelettel tettem. A következő kifogás az volt, hogy az adatvédelmi biztos helyettese szerepelt. Egyetértek a képviselő úrral, helyesen ismertette a jogi szabályokat - az adatvédelmi biztosnak nincs helyettese. Én is láttam tele vízió képernyőjén, de talán újságcikkben is, hogy az adatvédelmi biztos helyettese ezt és ezt mondta, de erről egyikünk sem tehet. Az alkotmányügyi bizottsági meghallgatásom előtti napon egy előadást tartottam a bíróságon. Az újságírókat nem lehet kikülden i egy nyilvános előadásról. Másnap megjelent több megyei lapban az, hogy az adatvédelmi biztos az informális jogok érvényesüléséről beszélt, és az újságíró azt is leírta, hogy vannak jogok, amelyek nincsenek benne az alkotmányban, és az adatvédelmi biztos követeli ezeknek a jogoknak az érvényesítését. Az történt, hogy az újságíró az információs jogot informálisnak értette és lefordította úgy, hogy informális, tehát nem formális, nem létező. Erről én nem tehetek, de azzal egyetértek, hogy nekem nincs helyett esem, mert a törvény nem szól a helyettesről. Újságban én is olvastam, de ez ellen tehetetlen vagyok. Fontos kérdés az is, hogy az adatvédelmi biztos munkatársa vagy nem létező helyettese véleményt nyilvánít. Van egy belső szabályzatunk, ez szerintem megfe lel a törvényeknek és a törvények szellemének is. Ez azt mondja, hogy a munkatársam lezárt ügyről, annak tartalmáról jogosult újságíró kérdésére válaszolni, azonban folyamatban lévő ügyről nem közölhet mást az újságíróval senki, magamat is beleértve, mint hogy az ügyet vizsgáljuk, panaszt kaptunk vagy nem kaptunk. Az ugyanis közérdekű adat, hogy egy ügy vizsgálat alatt álle vagy sem. Egyébként pedig a lezárt ügyekről, amelyek ott vannak ezekben a kötetekben az önök asztalán és nyilvánvalóan közérdekű adato k, egy újságíró megkérdezi, hogy ebben vagy abban a kérdésben, a koncessziós szerződésről mit mondott az adatvédelmi biztos, előveszi a könyvet és elmondja annak az ajánlásnak a tartalmát. Még egyszer kinyilvánítom a teljes nyitottságomat arra, hogy a Kisg azdapárt által megjelölt képviselőkkel zárt ajtók mögött, ha úgy gondolják, a felmerült kérdéseket nagyon szívesen megbeszélem. Tavaly Pokol Béla képviselő úr azt is felvetette, hogy tudományos vizsgálatokat is illene végezni az ombudsmanoknál, én arra is teljes mértékben nyitott vagyok, hogy akár az őáltala küldött kutató minden segítséget megkap, hogy a nálam lévő iratokban kutasson - természetesen a személyes adatok védelmének a biztosításával. Fenyvessy Zoltán képviselő úr jó néhány megjegyzést tett. Ha dd kezdjem azzal, hogy egyáltalán nem érzem magam sértve az ő megjegyzései miatt. Ha megengedi, az utolsó megjegyzésével kezdeném, amikor azt mondta, hogy az "átlátható állam, átláthatatlan polgár" tétel számára úgy hangzik - és szerintem ez egy szellemes megfogalmazás , hogy "megvakított állam, kezelhetetlen polgár", ha jól idézem. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy ez egy metafora. Ez az adatvédelmi információs jogok irodalmában kedvelt metafora, ezt nagyon sokan leírták, nagyon sokan idézik, és ter mészetesen nem szó szerint értendő. Tehát nem azt jelenti, hogy az állam ténylegesen átlátható lenne, a polgár meg ténylegesen átláthatatlan lenne, hiszen itt olyan jogról van szó, amelyet például korlátoznak az államtitok jogos törvényi szabályai, meg a s zolgálati titok is és az adótitoktól a bűnüldözési adatok bizalmas kezeléséig ezernyi példát lehet felsorolni. Tehát ez egy metafora, amely
