Országgyűlési napló - 1999. évi nyári rendkívüli ülésszak
1999. június 21 (80. szám) - Az adatvédelmi biztos 1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
127 azt mondja, hogy az a cél, hogy az állam működése által lehetővé tett legnagyobb átláthatatlanságot adjuk meg a polg árnak és a lehető legnagyobb átláthatóságot az államnak. Tehát ez egy cél. De ez nem abszolút jog, ez korlátozható jog, törvény által korlátozható és törvény által korlátozva is van. (23.00) A másik ilyen általános jellegű megjegyzés - nagyon szeretném nem félreérteni a dolgot, elnézését kérem, ha úgy érzi, hogy valamit félreértettem volna, biztos, hogy nem volt szándékos : a rendőrség ma Magyarországon minden személyes adatállományhoz hozzáférhet. Talán, mondjuk, a gyónási titkot vagy néhány extrém esetet leszámítva a rendőrség ma minden adatállományhoz hozzáférhet törvényi feltételek szerint. Mindazok az esetek, amelyeket Fenyvessy képviselő úr felhozott, olyan esetek, amelyekben a rendőrség az adott esetben nem tudta a jogát érvényesíteni, hiszen az alko tmányos jog törvény által korlátozható, de kell a törvényi korlátozás. A rendőrségi törvénynek van egy hosszú fejezete, amely a rendőrségi adatkezelésről szól, és ha ezt valaki figyelmesen elolvassa - a nemzetbiztonsági szolgálatokról nem is beszélve , az t fogja látni, hogy minden adathoz hozzáfér a rendőrség, ha megvan a törvényes joga. Ez vonatkozik például a telefonadatokra: bizonyos esetekben ügyészi jóváhagyással történik, amikor nem a beszélgetés tartalmát akarja a rendőrség megtudni, hanem például a hívott feleket; ha a beszélgetés tartalmára is kíváncsi a rendőrség - nyilván megfelelő nyomozati érdeket kell biztosítania , akkor bírói hozzájárulás kell. Ez egyébként civilizált országokban nagyjából mindenütt így van. A drogbetegek adatainál pedig me gint az a helyzet, hogy konkrét bűncselekmény konkrét gyanúsítottja esetén hozzáférhet a rendőrség az adatokhoz. Az jogellenes, ha egy rendőri szerv tömegesen lefoglalja - több példa volt rá - az egész drogambulancia összes adatát. Ehhez nincs joga, ha nem tudja igazolni a törvényi jogát arra, hogy ténylegesen lefoglalja az egész adatállományt. Ilyen ez a Funkügy, ami eléggé közismert Magyarországon. Itt egy nagyonnagyon komoly társadalmi veszélyről van szó, és nem arról, hogy egy abszolút parttalan és tú lzásba vitt adatvédelem megfojtja az államot; egy nagyon fontos állami érdekről van szó, arról, hogy a drogbetegeket kezeljék. Ha a drogbetegek adataihoz korlátlanul férne hozzá a rendőrség, akkor a gyógyító intézmények iránti bizalom a nullával lenne egye nlő, még többen halnának meg, és még kevesebb esélyük lenne a gyógyulásra, hiszen ha a beteg elmegy a kórházba, és másnap letartóztatják - hiszen a drogfogyasztás önmagában is büntethető Magyarországon , akkor be kell zárni a gyógyító intézményeket. Szeri ntem nyomós társadalmi érdek van amögött, hogy a drogbetegek adataihoz korlátlanul ne lehessen hozzáférni. A hajléktalanszállók lakónévsoránál megint az volt a helyzet, hogy a rendőrség jogi indok nélkül egy hajléktalanszálló összes lakójának az adatait ké rte. Semmi különbség nincs aközött, hogy a hajléktalanszálló adatait kéri vagy a rózsadombi luxus lakótelep összes lakójának adatait kéri, ugyanolyan emberi méltósággal rendelkezik mind a két embercsoport, és mindkét csoport esetén meghatározott gyanút kel l a rendőrségnek bizonyítania a hatályos törvényi szabályok szerint. A közjegyzői adatkérésnél is az történt, hogy a rendőrség egyszerűen nem jelölte meg a jogalapját. Azt mondom még a Magyar Igazság és Élet Pártja megjegyzésé vel kapcsolatban: az adatvédelmi biztos beszámolójában a pártok fejezetére vonatkozóan félreértésről van szó. Való igaz, hogy panaszt kaptam a tekintetben, hogy olyan nyilatkozatot kell a képviselőjelölteknek aláírni, amely szerint nem alkoholisták és nem homoszexuálisak, és igaz az, hogy nem kaptam az elnök úrtól választ erre a kérdésre, de a véleményem az - ami lehet, hogy jogászias nyelven van megfogalmazva , hogy a pártnak ilyesmihez lehet joga. Noha nem tudom, hogy tényleg így vane, de nem minősített em jogellenesnek ezt a gyakorlatot, hanem arra van megjegyzés, hogy ha egy párt ilyen jellegű nyilatkozatokat kér állampolgároktól - miután ezek nagyon komoly szenzitív adatok , akkor ezek biztonságos őrzéséről gondoskodni kell. Azt hiszem, talán válaszol tam minden kérdésre - illetve bocsánat, nem válaszoltam minden kérdésre. Ugyanaz a helyzet a jegyzőktől kapott adatokkal, illetve a szállásadók adatainak kiszolgáltatásával kapcsolatban. Úgy szól a törvény, hogy vagy önként lehet adatot kérni, vagy
