Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
128 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Frakcióvezetőhelyettes Úr! Mielőtt megadnám a szót Pálinkás József államtitkár ú rnak, tájékoztatni szeretném a tisztelt Házat, hogy van egy házbizottsági ajánlás, melynek értelmében olvasói vagy állampolgári levél ismertetésétől képviselőtársainknak tartózkodniuk kell a tisztelt Házban. Kérem, hogy ezt a jövőben hozzászólásaiknál vegy ék figyelembe. (Dr. Kiss Péter: Figyelembe veszem, elnök asszony.) Megkérdezem, hogy a kormány részéről ki kíván reagálni. (Dr. Járai Zsigmond jelzésére:) Ezek szerint Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr kíván reagálni, így hát megadom a szót a pénzügyminis zter úrnak. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is sajnálom, hogy a bérstruktúrára vonatkozó kiváló elképzeléseit a képviselő úr nem korábban fejtette ki, akkor, amikor kormányon voltak (Taps a kormánypártok padsoraiban.) , és akkor, amikor az elmúlt négy évben a reálbérek nagymértékben csökkentek. Bizonyára érdekes lett volna akkor is meghallgatni. A második kérdéskör, hogy előfordulhate az, hogy valakinek a nettó kerese te kevesebb, mint az elmúlt évben. Úgy gondolom, hogy nem. (Felzúdulás, derültség az MSZP padsoraiban. - Keller László: Meg kell nézni!) Ha nem történtek meg a béremelések január 1jétől, akkor lehet, hogy az adórendszerbeli változások miatt kevesebb pénzt kapnak (Keller László és Göndör István: Ez nem igaz!) , de a béremeléseket akkor általában március 1jétől vagy április 1jétől januárig visszamenőleg fogják megcsinálni. Hogy mégis milyen változások voltak az adórendszerben? Először is, a képviselő úr val ószínűleg emlékszik arra, amikor 1997 júliusában beterjesztette a társadalombiztosítási törvény változtatását, amelyben megemelték a munkavállalók által fizetendő járulékokat úgy, hogy 1999től 1 százalékkal, 2000től pedig további 1 százalékkal emelte az előző kormány, az előző parlament. Ez az 1 százalékos emelés valóban életbe lépett 1999től, és ez valóban csökkenti a munkavállalók nettó jövedelmét. A másik változtatás, ami történt az adórendszerben, az adójóváírások csökkentése, és ennek ellentételezés ére a gyermekkedvezmények bevezetése. Természetesen előfordulhat, hogy van olyan munkavállaló, aki nem veszi igénybe a gyermekkedvezményt - viszont az adójóváírása csökkent , azért nem veszi igénybe például, mert a házastársa veszi igénybe. Ebben az esetb en célszerű vagy illendő lenne összehasonlítani, hogy mennyivel nőtt meg a házastárs nettó jövedelme a gyermekkedvezmények miatt. Olyan munkavállaló egyébként nincs, aki az átlagos béremelésben részesül, és a nettó jövedelme csökkenne vagy kevésbé nőne, mi nt az átlagos béremelés. Lehet azon vitatkozni, hogy az átlagos, 14,2 százalékos nyugdíjemelés és az átlag 13,5 százalékos béremelés elegendőe. 910 százalékos infláció mellett ez a nyugdíjaknál körülbelül 4,7 százalék reálértéknövekedést, a béreknél ped ig körülbelül 4 százalék reálértéknövekedést jelent. Úgy gondolom, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében ennél nagyobb reálbérnövekedést és reálnyugdíjemelkedést nem lehet elérni. Az igaz persze, hogy a 13,5 százalék átlagosan úgy jön ki, hogy vannak, a kik ennél többet, és vannak, akik ennél kevesebbet kapnak. (Vancsik Zoltán: Ez nem igaz!) Többet kapnak például azok, akiknek méltánytalanul alacsony volt a jövedelmük az elmúlt években; elsősorban a fegyveres szervezeteknél, a honvédségnél, a rendőrségnél dolgozók, és ennél átlagosan többet kapnak a pedagógusok. Az átlagban természetesen van olyan is, aki a 13,5 százaléknál kevesebbet kap. Mindenesetre az alacsony jövedelműek, a minimálbérből élők ennél nem kapnak kevesebbet, ők 16 százalékos átlagos bérem elésben részesülnek. A minimálbér ugyanis 16 százalékkal nőtt az elmúlt évben.
