Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
1000 Magyarország egész közigazgatási rendszerének az áttekintése, és azt remé lem, hogy akkor ez a törvény is az érdemi tartalmi kérdésekkel összefüggésben majdan meg fog változni, de addig talán az elhangzott módosító indítványokkal - azon módosító indítványokkal is, amelyeket ez idáig még az előterjesztő nem támogatott, amennyiben támogatja - egy egészen kiváló és az átmeneti időszakra alkalmas törvényt tud hozni a parlament. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Németh Zsolt úrnak, az MDF képviselőjének . NÉMETH ZSOLT (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Szászfalvi László képviselőtársammal együtt módosító javaslattal éltünk, miszerint a módosuló rendelkezés című alfejezet egy új 4. §sal egészüljön ki, melynek során az önkormányzati törvény 52. §ának (2) b ekezdésébe egy új rendelkezés lépne. Ez a rendelkezés kötelezné a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét szakmai segítség adására a háromfős előkészítő bizottság munkáját segítendő. A területszervezési eljárásról szóló törvény rögzíti, hogy milyen feltétel ekkel alakulhat meg egy új önkormányzat, egy új község, kik kezdeményezhetik, mi az eljárási rend, mikor tehetik meg ezt. Én néhány szóban szólnék most arról, hogy miért kezdeményezik polgárok csoportjai azt, hogy valamely településrész elváljon egy másik önkormányzattól és egy új község alakuljon. A kilencvenes évek elején a fő motiváció többnyire az volt, hogy az önálló identitástudattal rendelkező településrészek megelégelték az egykori erőszakos községegyesítést, és igényelték azt, hogy újra visszakapha ssák önállóságukat. Ez az időszak, azt hiszem, most már lezárult, hiszen ezeket a helyzeteket időközben föloldották. Számos új község alakult, és nagyon sok nagyon eredményesen működik ennek révén, hiszen új energiákat hoztak mozgásba a megalakuló új önkor mányzatok. Azonban napjainkban is számolnunk kell azzal, hogy van készség arra, hogy új község alakuljon. Többnyire ezt akkor teszik meg, ha az adott településrészen élők mellőzöttséget éreznek, illetve ugyan nem mellőzik őket, azonban a kiválással egy jóv al előnyösebb helyzetbe kerülhetnek. Először ez utóbbiról szólnék néhány mondatban. Megtörténik az, hogy jelentős iparfejlesztések folynak egy adott településen, és az önkormányzat nincs tekintettel arra, hogy az új ipari üzemek a székhely, a valamikori sz ékhely - község vagy város - településére építkezzenek, települjenek, vagy pedig a később hozzácsatolt településrészen. Van néhány helyen eddig még eléggé gyámoltalan szándék arra, hogy elváljanak ezek a településrészek, és ezáltal tekintélyes helyiadóbev ételre tegyenek szert, és bizony egy néhány száz fős település ezáltal teljesíteni tudja az összes olyan feltételt, amelyet az idevonatkozó törvény vagy más jogszabály számukra előír ahhoz, hogy önálló községként működjenek. A másik, hogy mellőzve érzik ma gukat a településrészen élők. Ez akkor történik meg többnyire, ha nincs képviselője a településrésznek. Bizony, úgy érzem, ennek okait a választási törvényben, az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben kell keresnünk. Hiszen amíg a 10 ezer fő fölötti lakosszámú településeknél megadatik minden kisebb településrésznek is az, hogy önállóan válassza meg képviselőjét, be tudja azt számoltatni, tudja személy szerint, hogy ki az, aki képviseli az ő érdekeit a település önkormányzatában, addig a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknél az egész önkormányzat egy választókerületet alkot, és arra gondolt bizonyára a törvényhozó, hogy ez egy homogén település. 10 ezer fő alatti lakosszámú városoknál, főleg városoknál gyakran előfordul, hogy kettő, há rom vagy adott esetben négy kisebb településrész is tartozhat az önkormányzathoz. A nagyságrendileg kisebb településrésznek esélye sincs arra, hogy képviselőt küldjön a város képviselőtestületébe, holott létszámarányánál fogva erre joggal formálhatna igén yt. Így, ha nincs képviselője, akkor nagyon nehézkes megalakítani a településrészi önkormányzatot is, hiszen mégiscsak furcsa az, ha egy településrésznek a részönkormányzatában olyan képviselő ül, aki nem az
