Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP):
1001 adott településrészen lakik. Tehát ebben az eset ben fordul elő többnyire - ha nincs a településrésznek képviselete , hogy kezdeményezik azt, hogy elváljanak a nagyobb várostól vagy nagyközségtől. Ebben a helyzetben a kezdeményezőknek nincs olyan jogosultságuk, hogy megszerezzék azokat az információkat, amelyek révén összeállíthatják azokat a szükséges dokumentációkat, amelyeket a törvény előír számukra. (12.20) Nincsenek abban a helyzetben, hogy megalkossák az új település költségvetési tervezetét. Segíthetne számukra a helyi jegyző - ezt egyébként több nyire meg is teszik. Azonban itt a vita során is felmerült, és a gyakorlatból ismert az a helyzet, hogy bizony, a nagyobb településrész sok esetben ellenérdekelt abban, hogy kiváljanak tőle vagy szétváljon két településre az addigi egy önkormányzat. Nem vá rható el az a helyi jegyzőtől, hogy ez esetben segítséget adjon. Az önkormányzati törvény úgy fogalmazott, hogy a megyei közigazgatási hivatal vezetője vagy más szerv segítséget adhat az előkészítő bizottság számára. Módosító javaslatunk lényege az, hogy k ötelezze, tehát segítséget ad, és más szerv adhat. Ilyen módon javasoltuk, hogy változzék meg ez a rendelkezés, és mivel ez az önkormányzati törvényt is érinti, kérem nagy tisztelettel ellenzéki képviselőtársaimat, hogy támogassák a szavazásnál ezt a módos ító indítványt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Gyárfás Ildikónak, az MSZP képviselőjének. GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Részben csatlakozni szeretnék a Németh Zsolt képviselőtársam által elmondottakhoz. Az általunk benyújtott módosító indítvány azt indítványozza, hogy a módosuló rendelkezések egy újabb paragrafussal kerüljenek kiegészítésre. Ez a módosító indítvány az önkormányzat i törvény 53. §át érinti, mely nevezetesen úgy szól, hogy "községegyesítés megszüntetése esetén eltérő megállapodás hiányában a községek területe azonos a községegyesítést megelőző területekkel". Módosító indítványunk lényege az, hogy az Ötv.nek ez a par agrafusa egészüljön ki a következőkkel: "Eltérő megállapodásnak különösen akkor van helye, ha a községegyesítést megelőző terület meghatározása az érintett település működőképessége szempontjából aránytalanul nagy hátrányt jelentene." A tisztelt képviselőt ársaim tudják, hogy az új község alakítását, a településegyesítés megszüntetését az évtized első felében azért kezdeményezték az ott élők, mert korábban erőszakosan közös tanácsi irányítás alá vontak bizonyos településeket. Ma, az évtized vége felé már új típusú leválások, kezdeményezések fogalmazódnak meg. Szeretném elmondani, hogy olyan igények is megfogalmazódnak, melyek az elmúlt évtizedekben jelentős gazdaságitársadalmi változáson mentek keresztül. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy kon krét példa kapcsán mindezt megvilágítsam az önök számára. A napi sajtóból bizonyára értesültek arról, hogy a köztársasági elnök úr február 26án, még a törvény megalkotása előtt - csak zárójelben jegyzem meg, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértés állapotában - aláírt egy három település egyesítésére vonatkozó döntési javaslatot, amelyet a belügyminiszter úr terjesztett fel számára. A napi sajtóból értesülhettek arról, hogy ez igen érzékenyen érinti Kazincbarcika városát, amiről leválik Berente köz ség, egy érvényes és eredményes népszavazás eredményeképpen. Tudni kell erről a városról, hogy amikor 45 évvel ezelőtt egyesült a két település, Berente községnek 2000 lakosa volt, Kazincbarcika községnek 5000 lakosa volt, és amikor a településegyesítés és a várossá nyilvánítás megtörtént, pont 45 esztendővel ezelőtt, egy fejlődési folyamat indult el csak abban térségben. 45 év elteltével viszont 37 ezer fős várossá fejlődött Kazincbarcika, kiépültek az ipari objektumai, és olyan közigazgatási terület alaku lt ki, amely magába foglalta az ipari területet és magát a város közigazgatási területét is. A berentei városrészben napjainkban már csak 10001100 fő
