Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 4 (54. szám) - A területszervezési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ZONGOR GÁBOR (MSZP):
995 kezdeményezések, amelyekről jogga l elvárhatják a kezdeményezők, hogy kezdeményezésüket követően egy éven belül ezekről érdemi döntés szülessen. Még egy konkrét módosító javaslatról szeretnék szólni - ajánlom megfontolásra az előterjesztőnek és a tisztelt Háznak , ezt képviselőtársaimmal együtt, többen nyújtottuk be; ebben a 3. § (3) bekezdésének a módosítását indítványozzuk, abból a megfontolásból, hogy lehetnek olyan területszervezési ügyek és döntések, amelyek ha a választás napjával lépnek hatályba, akkor az előkészítés során már nem l ehet megfelelően ezekhez a döntésekhez igazodni, és nagyban zavarhatja például a választásokra való érdemi felkészülés menetét is. Ezért én kérem az előterjesztőt, hogy még egyszer gondolja át ezeket a kérdéseket, és ha lehetőség van rá, majd a szavazásnál szíveskedjen ezeket támogatni. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, ki kíván még szólni. (Senki sem jelentkezik.) Újabb jelentkezőt nem látok, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a következő szakaszt, a 2448. pontok szerint. Megkérdezem, ki kíván felszólalni. Zongor Gábor úr jelentkezett, az MSZP képviselője. Megadom a szót. (11.50) DR. ZONGOR GÁBOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A tart almi rész vonatkozásában én egy témakörhöz szeretnék hozzászólni, ez a várossá nyilvánítás ügye, amelyet az általános vita során is elmondtam. Nagyon örültem annak, hogy Pintér Sándor belügyminiszter úr, figyelvén a hozzászólásomat, egyetértőleg bólogatott a javaslat kapcsán, amelynek lényege az, hogy ismerve a magyar várossá nyilvánítási folyamat jelenlegi állapotát, ezzel a területszervezési törvénnyel tulajdonképpen egy diszkriminatív helyzetet konzerválnánk, amennyiben nem oldanánk fel azt a helyzetet, hogy csak nagyközségből lehessen a jövőben is várost teremteni Magyarországon. Nem kívánom megismételni az akkor elmondott adatokat, amelyekből kitűnik, hogy már most Magyarországon több mint 20 olyan városunk van, amelynek lélekszáma nem éri el az ötezer főt, viszont számtalan olyan településünk van, konkrét települési elképzelésekkel és igényekkel, amelyek révén egy adott kistérségben fejlődő település mint egy vonzási központ szeretné elérni a várossá nyilvánítási címet. Magyarországon az elmúlt esztendő kben elkészültek a megyei területfejlesztési koncepciók, és ha ezeket megnézzük, több megyében találhatunk a tudomány által is támogatott olyan elképzelést, hogy ma nem nagyközségi rangban levő település az elkövetkezendő években, évtizedekben városi rango t szerezhessen. Ennek gátját állja a jelenlegi tervezeti szabályozás és a jelenlegi törvényi szabályozás is. Nagyon örültem annak, hogy az alkotmányügyi bizottságban a többség támogatta ezt a módosító indítványunkat. Arra kérném az előterjesztőt és a parla menti többséget alkotó pártokat, hogy gondolják végig ezt a kérdést, hogy szabade nekünk most ebben a törvényben újabb gátat szabni egy normális, jó irányú fejlődési folyamatnak, hiszen itt csak arról van szó, hogy egy településtől a lehetőséget zárjuk el azzal, ha nem érheti el a városi címet, mert a jelenlegi törvényi szabályozás a nagyközséggé válást tulajdonképpen sokkal jobban megnehezíti azáltal, hogy ötezer lélekszámban húzza meg a határokat. Kérném, hogy ezt a kérdést szíveskedjenek újragondolni, é s bár a tárgyalási rendünk harmadik fejezetéhez tartozik, de szorosan összefügg ezzel a kérdéssel, mint ahogy arra dr. Buza Attila Zoltán képviselőtársam utalt. Ha ezt a módosító indítványt az előterjesztő elfogadná, akkor el kellene fogadnunk az Ötv.nek, az önkormányzati törvénynek a módosítását is, amely tulajdonképpen egy
