Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - CSATÁRI JÓZSEF (FKGP):
880 igazából, úgy gondolom, semmi kétség afelől, hogy a törvény beterjesztése jó szándékú; elmondták az ellenzéki képviselők is, hogy valóban van tennivaló ezen a területen. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy van mit javítani ezen a törvényen, és valahogy úgy érzem, mintha a két oldal nem venné tudomásul, mindenki a más ik ellen való támadásnak veszi, ha valaki elmondja a véleményét. Amellett meg nem lehet szó nélkül elmenni, amit Danka képviselő úr fölvetett, éppen ráterelve a kérdést a szövetkezetekre, feszegetve, most már nem tudom hányadszor - majd a szövetkezeti törv ény kapcsán meg fogjuk ezt vitatni , hogy vane helye az ilyen típusú szövetkezetnek az Európai Unióban vagy nincsen. Azt tudjuk, hogy magán típusú gazdaságok vannak az Európai Unióban, de azt is tudjuk, hogy Magyarország teljesen más történelmi utat futo tt be, és ezen a történelmi úton azért nem akármilyen teljesítményt produkált ez a magyar mezőgazdaság. És ma a kutya nem foglalkozik az Európai Unióban azzal, hogy Magyarországon milyen típusú szövetkezetek vannak, úgyhogy nagyon kár, hogy ezt most megint elővesszük. Úgy gondolom, ezt majd a megfelelő időben meg tudjuk vitatni. Azon viszont szintén nagyon sokat lehetne vitatkozni, Danka képviselő úr, aki nemigen figyel ide, hogy ki szórta szét a magyar földet, mert a '90 és '94 közötti években talán már ön is foglalkozott egy kicsit a politikával és az akkori élettel. Azt hiszem, volt véleménye arról, meg nekünk is van véleményünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy mi történt akkor. Köszönöm. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Orosz Sánd or képviselő úr kétperces felszólalása következik. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mindössze ahhoz a metodológiai vitához szeretnék hozzászólni, amivel TuriKovács képviselőtársam foglalkozott. Azt mondja, hogy kizárólag ennek a törvény javaslatnak a leírt betűjével, szavaival foglalkozzunk. Szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét, hogy ez nagyon rossz metódus, önmagából a részből az egészt megítélni nem lehet. Hogy csak egy egyszerű képszerű példát mondjak: ha én látok egy baltát , akkor önmagában a balta képéből nem következik, hogy én egy favágó szerszámot látok avagy egy emberölés során lefoglalt bűnjelet. Tehát önmagában a balta látványából nem lehet értelmesen lefolytatni azt a vitát, hogy mi a célja ennek az egésznek. A törvé nyjavaslat indokolása is olyan agrárpolitikai összefüggéseket feszeget, amelyekre indokolt rámutatni, hogy az az agrárpolitikai törekvés, ami itt meg van jelenítve, bizony nem kerül kielégítésre azzal, ha ezt a törvényjavaslatot elfogadják. Ha már ez is ba j, akkor mondják azt, hogy nincsen szükség az ellenzéki véleményre, ezt is értjük, bár elfogadni azt sem fogjuk. Arra kérem tehát magunkat, hogy olyan fontos ügyben, mint ez - és azt hiszem, ebben egyetértés van, hogy az agrárgazdaság, a vidék ennek az ors zágnak a szempontjából a legfontosabb kérdés , ha ebben nincs időnk egymásra, akkor nem tudom, mi a fenében legyen időnk egymásra. Ennek megfelelő türelmet és kitartást javasolok a törvényjavaslat vitájához. Köszönöm a figyelmüket. (Dr. Torgyán József: Ne m agráriumról beszélsz, hanem baltáról!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Két percre megadom a szót Csatári József képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. CSATÁRI JÓZSEF (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Hallgatva itt a kibon takozó vitát és a hozzászólásokat, az is szól, aki esetleg nem készült hozzászólásra. Feltételezzük a kormányzat jó szándékát, és miért ne feltételezze az ellenzék is, hogy a törvényeket azért módosítjuk, azért hozzuk, hogy az agrárium szebb és jobb legyen . El kell mondani - én magam is tapasztalom mint az agráriumban szenvedő , hogy hosszú idő alatt a konszenzushiány, az ellenzék és kormánypárt konszenzushiánya miatt vagyunk ott, ahol vagyunk.
