Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FRANCZ REZSŐ (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
878 KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Tisztelt Kisgazda Képviselőtársaim! Nekem már lassanként elegem van abból, hogy mindig a konstruktivitásra hivatkoznak. Az önök olvasatában a konstruktivi tásra való felszólítás abból áll, hogy önök mondják meg, hogy én konstruktív vagyoke és beveszneke a csapatba. Valahol szerintem nem ez a demokrácia, és nem ez a korrekt vita. Orosházi képviselő úrnak mondanám - előttem is elhangzott , hogy a külföldiek földhasználatát sokféleképpen ki lehet zárni. Pont a '97es politikai hisztéria akasztotta meg azt a lehetőséget, hogy ezt meg lehessen csinálni. Danka úrtól kérdezném: a harmincas években főleg Bács megye területén működött az úgynevezett földbérlők szöv etkezete. Ez azt jelentette, hogy sok kistulajdonos - máshol bérelve földeket - összedobta a földet, az egységeit. Egységes elvek alapján azt lehet mondani, hogy termelőszövetkezésre szövetkezve termeltek, közös haszonból vettek gépeket, s építették a magu k jövőjét. Valamikor 1948ban nyolc kanadás magyar vásárolt földet Üllő határában, és fogott össze hasonló alapokon jó néhány emberkével a térségben, és megalapították a gyökérzöldségtermelés modern alapjait. Ez is egy termelői szövetkezésből indult ki. O lyan gond ez? Nem! A gond ott van - ez a fajta politikai megkülönböztetés , hogy én mondom meg, hogy te most jó magyar vagy, jó polgár vagy, vagy mi vagy. Én nem ezt kérem önöktől. Ha konstruktivitásról beszélünk, akkor önök is legyenek konstruktívak, mi is legyünk konstruktívak, és akkor lehet ebből valamit csinálni. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Francz Rezső képviselő úrnak, MSZP. FRANCZ REZSŐ (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tiszt elt Ház! Danka képviselőtársam, akit nagyon becsülök, és jó barátságban vagyunk, említette az előbb, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor milyen hátrány ér bennünket, mennyi támogatástól esünk el, ha nem szervezzük át teljesen családi vállalkozás okra a mezőgazdaságot. Nézzük meg, mi történik ma az Európai Unióban! A strukturális alapokkal és az agrártámogatásokkal együtt az EU költségvetésének hozzávetőlegesen 80 százalékát áldozzák erre a célra. Mint látjuk, ez a gazdáknak nem elegendő - mintha a múlt héten vagy negyvenezren tüntettek volna Brüsszelben. Ugyanakkor akik ezeket a befizetéseket teszik, kezd nekik sok lenni. Egyáltalán nem biztos, hogy mire mi EUtagok leszünk, ugyanez a formula vonatkozik az EU egészére és azon belül az új belépőkre. De tételezzük fel, hogy igen. Akkor is azt kell mondanom, igaza van Raskó Györgynek abban a dolgozatában, hogy érdemes lenne összevetni az elvárható várt hasznot a támogatási rendszerből és a jelenlegi nagyüzemi gazdálkodásból adódó előnyöket, hogy mi van a kettő között. Ennek még van egy költségvetési kapcsolata is, amit megkérdeztem Járai úrtól, Chikán úrtól és Torgyán úrtól. Tisztelt Ház! Teljes tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot kiki a maga mentalitása szerint. (17.20) Nevezetesen, amikor arról v an szó, hogy egy nagyüzemnek milyen a költségvetési kapcsolata, azaz az állam költségvetésének különböző bugyraiba mennyit fizet be és mennyi támogatást kap, akkor azt kell hogy mondjam, hogy ez a költségvetés oldaláról pozitív, mintegy másféle évtizede. T ehát nem biztos, hogy a nagyüzem egy irtandó, rühes kutya, a költségvetés szempontjából sem, és a benne élők, nekik munkát adók szempontjából sem. Éppen ezért egy kicsit óvatosabban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) tessék ezzel bánni! Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban. - Dr. Torgyán József: Tárgyra!) ELNÖK (Gyimóthy Géza) :
