Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
866 Most nézzük meg azt, hogy vajon mire is képes ez, és vajon csak azok a - mondjuk úgy - zsebszerződések léteznek, amelyekre homályosan bár, de a törvényjavaslat miniszteri indoklá sa utal. Azt gondolom, hogy nem kell túlzottan komoly és pláne ellenzéki jogásznak lenni, hanem elegendő kormánypárti jogásznak lenni ahhoz, hogy pontosan rájöjjünk, egy ügyet egyféleképpen kijátszani hosszú távon nem kifizetődő, és leginkább a tilalmak, k orlátozások és a túlszabályozás útvesztőit szokás kihasználni. Erre persze lehet azt mondani, hogy zsebszerződés, nevezzük ennek a munka kedvéért, de ettől nem biztos, hogy minden elemében jogszerűtlen, ennek megfelelően nem biztos, hogy minden ilyen értel emben, a munkánk szempontjából zsebszerződésnek nevezett valami úgy, ahogy van, érvénytelen, és ellene, mondjuk, csak egyféle módon lehetne eljárni. Ezzel azt is mondom, hogy önmagában az a törekvés, hogy a polgári jog mellett egyéb lehetőségeket is meg kí vánnak nyitni, azt gondolom, hogy helyénvaló. Nem is ez a baj. A nagy kérdés az, hogy valóban alkalmase, mit lehet ezzel meggátolni. Vegyünk egy egyszerű példát! Mondjuk, ha oly jóban lennénk Torgyán doktorral, és ő, mondjuk, Csákváron lakna, és én Csákvá ron szeretnék beruházni, ő ott él, pénze nincsen, én Budapesten élek, pénzem van, kötök vele egy olyan megállapodást, hogy: kedves Torgyán úr, adok önnek a leendő haszonbérleti díjra előre iksz összeget, kérem, hogy ezen összegből vegyen földet, ezt a föld et adja bérbe a kettőnk által közösen létrehozott kft.nek, abban egyébként pedig olyan tevékenységet fogunk folytatni, amit én szeretnék. Kicsit furán hangzik, de ha alaposan megnézi, miniszter úr, ennek a szerződésnek egyetlenegy eleme sem lenne jogszerű tlen. Ennek értelmében mind az ingatlannyilvántartásról szóló, mind pedig az önök elénk terjesztett javaslat alapján bejegyeznék a haszonbérleti szerződést, és az ügyész nem lépne fel. Milyen szerződést is mutatnánk be? A földhivatalnak csak azt a szerződ ést mutatnánk be, nem azt, amiben önnel társasági szerződést kötöttem, hanem azt, hogy ön mint tulajdonos bérbe adja ennek a társaságnak ezt a haszonbérleti szerződését, és teljesen jogszerű lesz. Nézzük meg, amikor nem én vagyok ezen az oldalon, nem én va gyok a kerítő, Csákvár, Mór környékén egyébként is vannak ilyen német - azért ezt a példát hozom, hiszen Herczog Edit képviselőtársammal olyan jól összejöttek délelőtt - kapcsolatok, mondjuk, egy német befektetni szándékozó teszi meg ugyanezt az ajánlatot. A létrehozott kft. magyar kft. lesz, és pontosan ugyanolyan szabályos lesz ez is, és bejegyzik. Mi lesz az alapvető különbség? Az lesz az alapvető különbség, hogy aki arra jár, és azt tudja, hogy a budapesti Orosz, akkor azt mondja, a budapesti Orosz, ha azt hallja, hogy Hanzi, akkor: aha, külföldié! Semmi nem változott, ugyanúgy az öné, egy magyar személyé, és ennek a magyar személynek a jogát semmi nem korlátozza, hogy egy Magyarországon bejegyzett kft. számára haszonbérbe adja. Korlát persze van. Ott va n például az a korlát, amit önök nagyon helyénvalóan nem érintenek, hogy a gazdálkodó szervezetek 2500 hektárig bérelhetnek, ráadásul ebben a saját tagjuktól béreltek nincsenek is benne. Tehát azt gondolom, hogy a dolog egy ilyen egyszerű példán is be tudj a mutatni azt, hogy az a feltételezés, miszerint önmagában a haszonbérleti szerződések ilyen értelmű nyilvántartása bekövetkezik, hogy ezzel bármit is megakadályoznánk, ez legalábbis - engedjük meg magunknak azt a feltevést - nem egészen pontos, én úgy fog almaznék: hibás. (16.20) Ezzel az eszközzel a palackból kiszabadult szellemet üldözni lehet, de a palackba visszaparancsolni nem lehet. Úgy gondolom, ha megvizsgáltuk egyszer azt a dolgot, hogy vajon a külföldiekkel szemben, a nemkívánatos külföldiekkel s zemben nem tud mit csinálni a törvényjavaslat, akkor mit csinál a magyarokkal? Nagyon fontos gondolatok hangzottak el a tekintetben, hogy a családi magángazdaságokat szeretnék preferálni. Azt gondolom, ez teljesen helyénvaló, ezzel nem lehet és nem is szab ad vitatkozni. Vitatkozni azzal kell, ha azt gondolja valaki, hogy a családi magángazdaságokat azzal lehet támogatni, ha a partnereiket tönkreteszik - a vitánk alapvetően ebben van önökkel. Úgy akarják,
