Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN (FKGP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
867 vagy úgy állítják be! Bízom benne, hogy legfeljebb ez utóbbiról van szó, mintha a családi gazdaságok fölívelését, előrehaladását az nehezítené, hogy egyébként vannak működőképes gazdaságok, szövetkezetek, részvénytársaságok, kft.k. Azt gondolom, ezek nem gátjai, mert a legtöbb területen sokkal inkább a csal ádi gazdaságok megalapozott működéséhez elengedhetetlen feltételekként vannak jelen. Azért hoztam fel ide ezt a paksamétát (Felmutatja.) , mert volt olyan javaslat... (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nehéz lehetett!) Igen, nehéz volt így fél kézzel, töröt t kézzel nem tudtam besegíteni. Talán olvassam fel jelenlegi kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy vajon ezekről a kérdésekről akkor, amikor nem terhelte őket kormányzati felelősség, miként vélekedtek, s miként nyilatkoznak meg most... - ettől eltekintené k. Ugyanakkor javaslom, hogy a részletes vitáig ezzel a tükörbe nézéssel próbálkozzanak meg. Nézzük tehát, mit csinálnak a magyarokkal! Mert az igazi eszköz nem az ügyész, nemnem! Az igazi eszköz - legalábbis az előterjesztők szerint - az, hogy nem lehet bejegyezni a szerződés alapján az elővásárlási meg a vételi jogot. Hm! Nézzük csak meg, mi történik! Kötök egy haszonbérleti szerződést, és nem írom bele, hogy nekem elővásárlási jog is kell. Mi történik ekkor? Nem lesz vagy lesz elővásárlásom? Aki úgy gon dolja, hogy azáltal nem lesz, mert nem kötöttem ki a szerződésben, az nem ismeri a termőföldről szóló törvényt, amely törvényes elővásárlási jogot biztosít a földhasználónak. Nem kell tehát belefogalmazni a szerződésbe azt, amit, ha nincs belefogalmazva, n yilván szóvá sem lehet tenni. Tehát akkor mit csináltunk itt az ügyésszel, mit jelentettünk, hova jelentettünk? Nem is ez az igazi eszköz! Azért mégiscsak jelent valamit, hogy ideírják: az elővásárlási jog nem jegyezhető be annak, akinek szerzési tilalma v an. Ez bizony már fontos ügy, mert ez alapján tényleg előfordulhat, hogy valaki köt egy haszonbérleti szerződést, és igenis rögzíteni kell, hogy őt mégsem illeti meg a törvény ikszedik paragrafusa alapján egyébként biztosított elővásárlási jog az ipszilono dik paragrafus szerint - mert akkor be kell írni. De nézzük meg, hogy kikkel szemben kell majd ezt az eszközt alkalmazni! Családi gazdaságok: azt gondolom, ebben a teremben ma már nem lehet vitás, hogy a családi gazdaság nem egyszerűen méretet jelent. Hogy milyen kultúrában van ez a családi gazdaság: egy családi gazdaság adott esetben 3400, sőt 500 hektárra is igényt formálhat, de a magyar jog szerint egy magánszemély 300 hektárt szerezhet tulajdonba. Nem túl istentől és valóságtól elrugaszkodott feltétele zés az, hogy akinek ma sok földje van, 300 hektár vagy 6000 aranykorona - és akkor kikoptatta a saját törvényes szerzési lehetőségét , annak ez a földterület bizony több darabban van. Ha pedig több darabban van, akkor - jogos igénye, és bízom benne, támog atni is fogja a birtokösszevonási célú előterjesztés azon szándékát, hogy ezeket vonja össze, nem vihető az egyik darab a másik mellé - ez nyilván csak úgy képzelhető el, hogy a törvény alapján például őt megillető szomszédjogi elővásárlásokkal kíván élni , de van neki 300 hektárja, szerzési tilalom alatt áll, s akkor nem lehet bejegyezni ezt a jogát. Kit gátolunk meg abban, hogy a racionális működéséhez szükséges birtokkoncentrációt valósítson meg: a megcélzott, támogatni szándékozott családi gazdaságot, a magyar gazdát, a parasztot. Emberek, jól végig van ez gondolva?! Nézzünk egy másik kérdést! Ebben az esetben kivételt teszek, nem pontosan fogok idézni: elhangzott ebben a teremben a meglehetősen kétes értékű földtörvény- és népszavazási vita kapcsán az, hogy az akkori ellenzékieknek, jelenlegi kormánypártiaknak nem az a bajuk, hogy itt jogi személyek földhöz juthatnak... - illetve bajuk, meg EU, nem is ez , s egyébként nagyon tudnák javasolni azt, ha azt támogatta volna akkor a Hornkormány, hogy ezek a szervezetek saját tagjaik földhöz juttatását segíthessék. Érdeklődéssel néztem, hogy vajon ez a gondolat hol jelenik meg. Nemhogy nem jelenik meg, de az előbb általam idézett rendelkezések éppen ezt zárják ki. Hoppá! Akkor mi is van? Kizárjuk a családi gaz daságokat bizonyos koncentrációból, kizárjuk annak a lehetőségét - legalábbis úgy tűnik, ki akarja zárni a Földművelésügyi Minisztérium , hogy a szövetkezet támogathassa a saját tagjait például azzal, hogy az őt törvény alapján megillető elővásárlási jog alapján megnevezi a saját tagját, hogy "élj az elővásárlási lehetőséggel".
