Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÉGH LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója:
850 Az idei költsé gvetési törvényben a kormányzó pártok egy évvel, 2000. január 1jére halasztották el az ingatlannyilvántartási törvény hatálybalépését. És láss csodát! Mit csinál most a kisebbik koalíciós partner? Előterjeszt egy olyan javaslatot, amelyben földhaszonbérl eti nyilvántartást kíván párhuzamosan létrehozni. Ugye, kedves képviselőtársaim, önöknek nem kell hosszan ecsetelnem azt, hogy hogyan és milyen könnyen lehet eltűnni a kettős nyilvántartásban? Arra részletesen nem térek ki, hogy egyes gazdasági számítások szerint egy ilyen rendszer kiépítése közel 600 millió forintba kerül, működtetése pedig évente 100 millió forintba kerülne. Vajon honnan kerül majd erre pénz? Feltehetném úgy is a kérdést, hogy kitől veszi el a tisztelt kormányzat ezt az ö sszeget. Elmondható, hogy csak akkor lesz jól működő nyilvántartás, ha abban a gazda is érdekelt, ha a föld azé lesz, aki megműveli. Végül néhány gondolat az elővásárlási, előhaszonbérleti joggal kapcsolatos szabályok tervezett változtatásáról. (15.00) A j avaslat szerint a szerzési tilalom alatt álló számára a későbbiekben nem jegyeztethető be például az elővásárlási jog. Megítélésem szerint ez átgondolatlan. Két alapvető kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell. Az egyik: a javaslat a magyar gazdák indokolt és támogatott földcseréjét is kizárhatja. A tervezett szabályozás korlátja lehet az ésszerű birtokkoncentrációnak. A másik: kizárja annak a lehetőségét, hogy a szövetkezeti tagok földhöz jutását a szövetkezetek elősegíthessék. Egyik elképzelés sem segíti azt, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. Tisztelt Képviselőtársaim! Olyan fontos nemzeti kérdésben, mint a termőföld ügye, az érintettek és az Agrárgazdasági Tanács véleménye nélkül dönteni több mint felelőtlenség. Ez bűn! 1997ben a Nemzeti Agrárkereka sztal tanácskozásán a pártok és az érintettek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaság ügye nem lehet a mindenkori politikai hatalommegtartás eszköze. Valamennyi képviselőtársam nevében kérem, hogy tartsuk magunkat ehhez. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Végh Lászlónak, a gazdasági bizottság előadójának. VÉGH LÁSZLÓ , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés gazdasági bi zottsága ez év február 23ai ülésén megtárgyalta a kormány által benyújtott T/757. számú törvényjavaslatot, amely a termőföldről szóló 1997. évi LV. törvény módosításáról szól. A törvényjavaslat a tulajdonviszonyok rendezése, a külföldi földtulajdon, földh asználat lehetőség szerinti korlátozása, visszaszorítása érdekében tartalmaz módosító javaslatokat. A hatályban lévő földtörvény tulajdonviszonyokra vonatkozó rendelkezéseit a módosítás lényegében nem érinti. Lehetőséget adna arra, hogy bizonyos birtokmaxi mum feletti szerzés esetén az illetékes földhivatal a semmisségre való hivatkozással ne jegyezze be a tulajdont. Rendkívül fontos változást jelent azonban az, hogy a földhasználat tényét - bírság terhe mellett - be kell jelenteni a területileg illetékes fö ldhivatalnak. Emellett a törvényjavaslat előírja azt is, hogy a föld használatával összefüggésben nyújtott költségvetési támogatást igénybe venni csak a föld fekvése szerinti földhivatal által nyilvántartott földhasználatra lehet. A földhivatalok a földhas ználatról az általuk vezetett nyilvántartás alapján állítják ki az igazolást. A földhasználati jog nyilvántartásának - a támogatás igénybevételének lehetőségén túl - jelentősége van abból a szempontból is, hogy a földhasználati viszonyok nyilvánvalóvá váln ak. A termőföldek egy, eddig pontosan meg nem határozható része külföldiek használatában van. A földhasználati jog bejegyeztetésével, az eddig megkötött úgynevezett zsebszerződésekkel használt területek nagysága is megállapítható lenne.
