Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
851 Lényeges változás m ég a tulajdonszerzéssel kapcsolatban az, hogy a vételi vagy elővásárlási jog érvényesen nem köthető ki a tulajdonszerzési tilalom alatt álló személy javára még a tilalom megszűnése esetén sem. Az ilyen szerződés semmis. Mindezek a változtatások arra szolgá lnak, hogy a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző, gyakorlatilag jogszabályt sértő szerződések tartalmát később se lehessen érvényessé tenni. A bizottsági ülésen - éppen ezért Zatykó János MSZPs képviselő szavait meglepődve hallgattam - az ellenzéki képvi selők nem egyértelműen vetették el ezt a törvényjavaslatot, sőt mi több, lényegileg egyetértettek vele, csak egyes részleteiben volt vita, hogy ki jegyezze be, ki használja s a többi, de hangsúlyozom, hogy lényegileg egyetértettek vele. A gazdasági bizotts ág 17:8 arányban alkalmasnak tartotta ezt a javaslatot általános vitára. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A bizottság kisebbségi véleményét Fritz Péter ismerteti. Megadom a szót. FRITZ PÉTER , a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági bizottságban e törvény vitáján nagyon sajátos helyzet alakult ki: nem volt vita. Egy véleménysorozat hangzott el, amely nagyon egységes volt, csak a véleménysorozat elhangzása után k ét alapvetően eltérő álláspont alakult ki a törvény általános vitára való alkalmasságát illetően. Azokat a véleményeket alkotó logikát próbálom megfogalmazni, miszerint ez a törvénymódosítás nem alkalmas általános vitára. A kormány jogalkotási tervében az egységes termőföldről szóló törvényalkotás szerepel. Ez nem így történt. A törvényalkotási eljárás jelenleg követett módjával kapcsolatban van egyetértésünk és ellenvetésünk is. Egyetértünk a törvényalkotás ilyen megváltozásával, mert a földkiadó és földre ndező bizottságok és a termőföldről szóló törvény egy csomagban való tárgyalása valóban nem volt lehetséges, tehát helyes volt a kettőt szétválasztani. Viszont több oka van annak, hogy nem értünk egyet a törvényalkotás ilyen változásával. A kormány törvény alkotási elképzeléseiben szerepel a Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályozás és a birtokrendezési törvény is. Elfogadjuk, hogy az államnak is aktív földpiaci szereplőnek kell lennie a birtokrendezéssel összefüggésben. De ha ez így van, akkor miért nem a Ne mzeti Földalapra vonatkozó szabályozás készült el először. Miért nem egy időben tárgyaljuk a birtokrendezési törvény és a termőföldről szóló törvény módosítását? Hogyan lehet a termőföldről szóló törvényt módosítani úgy, hogy a törvény nem ad megoldást a b ekövetkezett és tendenciájában folytatódó termőföld elaprózódottsága ellen a tagosításra, a birtokkoncentrációra, a birtokösszevonásra és a birtokrendezésre. Miért halasztják a kárpótlási földek és az osztatlan tulajdonú közösségek ügyének kezelését? Ma eg ész nap négy agrártörvényt tárgyalunk. Célszerű lett volna ezeket a törvényeket a kormány által támogatott és az elkövetkező fél évben a Ház elé kerülő Nemzeti Földalapra vonatkozó szabályozással és a birtokrendezési törvénnyel egy időben, összefüggéseiben , és - ha önöknek nem tetszik a "csomag" szó, akkor stílszerűen - egy közös kosárban megtárgyalni? Megjegyzem, hogy erre már a kormány törvényalkotási metódusában volt példa, hiszen az ez évi költségvetési törvény tárgyalása is titokban ilyen módon készült . A mai nap hangulata és az egyes felszólalók más törvények területére való elkalandozása is azt mutatja, hogy ezt a törvényt egy kosárban lett volna szükséges tárgyalni. Párhuzamosságok vannak a törvények között. Csak egyet említek meg, képviselőtársaim m ár többre is felhívták a figyelmet. A mezőgazdasági összeírásról és termőföldről szóló törvény nyilvántartási rendszerei nem fognak harmonizálni, nem fognak megegyezni. Mi lesz az eltéréssel? Hogyan lehet ilyen jellegű problémákat megoldani? A jelenlegi tá rgyalási metódus mellett mi, képviselők erre nem találunk lehetőséget. Ezért lehet az, hogy máris képben van több egyéni
