Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HERCZOG EDIT (MSZP):
838 Nézzük a konkrét számokat! Az elmúlt évben az OBI 450 ügyet vizsgált. Ebből 38 esetben tett feljelentést, 2022 feljelen tés került rendőrségi szakaszba, átlagosan 15 ezer forint büntetés mellett. Feltételezhetjüke ezek alapján egyértelműen, hogy elérhető lesz az úgynevezett borhamisítói kör? Aligha. Engedjék meg, hogy erre még egy pillanatra visszatérjek majd. Most még az OBInál szeretnék maradni: az OBI megnövekedő súlyához eszközök, források is kellenek - a jogosítványok mellett : pénz, paripa, fegyver. Érthetetlennek tartjuk tehát, hogy az ősszel előterjesztett kormányjavaslatot - amit a Földművelésügyi és Vidékfejlesz tési Minisztérium előterjesztett - miért nem sikerült kormányhatározattal megerősíteni. Mi ezt továbbra is szükségesnek tartanánk, hiszen ellenkező esetben, amennyiben az OBI feladatait a többi szükséges módosítás nélkül és mindenféle pótlólagos forrás nél kül tesszük, akkor ez veszélyeztetheti az OBI és általában a magyar bor jóhírét. Megítélésünk szerint tehát ez a bizonyos kormányhatározat, amelyről a mezőgazdasági bizottság ülésén sok szó esett, szükséges a törvény végrehajtásához. Én is szeretném kiemel ni - amit itt már többen elmondtak , hogy a 2. § nem fogalmazza meg pontosan, hogy hol kellene ezt nyilvánosságra hozni. Javasolnám erre a minisztérium hivatalos lapját a többiekhez hasonlóan. Én is csak megkérdőjelezném, hogy a szabálysértésről szóló tör vény - amelyet éppen most tárgyal a parlament - a kiszabható büntetés mértékét 200 ezer forintról 100 ezer forintra csökkenti. Ez tulajdonképpen ezer liter bor árának felel meg. Még annyit, hogy tulajdonképpen nincs új a nap alatt, hiszen az OBI megerősíte tt szerepéről nemcsak a minisztériumban előkészített kormányhatározat tesz javaslatot, hanem 1997ben az előző törvénymódosítás kapcsán Bálint György is a következőket írja: "Kézenfekvő, hogy a termelés ellenőrzése a hegyközségek, a forgalmazás ellenőrzése pedig az Országos Borminősítő Intézet feladata kellene hogy legyen. Félő azonban, hogy a szőlőterület nagymértékű atomizálódása és a termelési ágban közreműködők nagy száma miatt ez a két szervezet nem lesz képes a feladat ellátására. Ezért kívánatos voln a, hogy a borforgalom ellenőrzésében, különösen a borhamisítás megfékezésében szerepet kapjon a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és az adóhivatal is. Valószínűleg részt kellene vállalniuk a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek, sőt a rendőrségnek is." Tehát a '97es törvény módosítása kapcsán már tökéletesen látszott, hogy nem elegendő a törvény módosítása. Úgy ítélem meg, hogy önmagában a 2. § szintén nem elégséges ehhez, tehát szeretném kérni és felajánlani a Szocialista Párt támogatását a mezőg azdasági minisztériumnak abban, hogy ezt a kormányhatározatot sikerüljön keresztülvinnie. Engedjenek meg néhány gondolatot a borhamisítással kapcsolatban. Javasolnám majd a későbbiek során, tegyünk kísérletet arra, hogy a borhamisítás és a műbor- vagy lőre készítés folyamatát, szabályozását szigorúan válasszuk szét. A borhamisítás fogalma mögé csak és kizárólag a szőlőből készült italokat sorolnám, amely tekintetében különböző módszerekkel minőségi vagy mennyiségi növekedés érhető el - ez a borhamisítás kate góriája. Cukortartalom emelése, savtartalom növelése, színezés vagy akár vizezés is, a különböző szűrési technológiák erre nagyon jók. Ezek a technológiák régen ismertek, használatuk és engedélyezésük koronként és piaconként változott. Ezzel szemben a műbo rkészítés azt jelenti, hogy a műbort erjesztéssel vagy hidegúti keveréssel, de semmiképpen nem szőlőből állítják elő. Akik ezt készítik, amint azt a rendőrségi és a VPOPjelentések is bizonyítják, azok nem borosgazdák, nem szakemberek, hanem az élet minden területén feltűnő szélhámosok, csalók, ügyeskedők. Ellenük kell mindenkinek fellépnie a törvény és a jogszabályok szigorával. Megbízható adatok, különböző statisztikák szerint ma körülbelül 10 milliárdos költségvetési kiesést okoz ezen italok mennyisége. A borgazdálkodásról szóló törvénnyel a műbor soha nem lesz elérhető. Ami elérhető, hogy a jövedéki adótörvénnyel és a bortörvénnyel szigorúan meghatározhassuk a különbséget, a csalást. A bortörvény és a jövedéki adótörvény ugyanígy tehát a tisztességes gaz dálkodók védelmét kell hogy szolgálja, és nem az ő zaklatásuk, ellehetetlenítésük eszköze, és szükséges, de semmiképpen nem elegendő eszköz a feketegazdaság felszámolására.
